Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

270 Szernél/// és családi jog. níthetetleh Alapnak valamely Magyarországon létezd vagyona feletti kezelési, rendelkezési és képviseleti joggal biró szervnek el nem ismer — de e kérelem teljesítésének egyúttal a magyar állam souverénitását sértő közjogi akadálya is van. Ezenfelül a kereseti kérelemnek helyt adó ítéleti rendelkezéssel a magyarországi autokephal görögkeleti egyház területén fekvő és a magyar jog szerint ez egyház jogköréből ki nem esett vagyontárgy a jugoszláv pravoslav egyház kizárólagos tulajdonába és rendelkezése alá tartozó vagyonnak ítéltetnék. Ez a döntés pedig a magyarországi autokephal görögkeleti egyház részére a trianoni szerződés 256. cikkében biztosított jogot sérthetné. E szerint a cikk szerint ugyanis azoknak a javaknak az elosztását, amelyek olyan összességeknek, vagy olyan erkölcsi köztestületeknek birtokai, amelyek tevékenységüket a jelen szerződéssel feldarabolt területeken gyakorolták — külön egyezmények fogják szabályozni. A magyarországi görögkeleti egyház mint erkölcsi köztestület a trianoni szerződéssel bekövetkezett területi feldarabolás előtt úgy az elszakított, mint a magyar impérium alatt maradt részen gyakorolta tevékenységét s az Elidegeníthetetlen Alap ez egységes egyház érdekei szolgálatára rendelt vagyon volt. Következésképen a felhívott cikk egyességileg rendezendő részesedési jogot biztosít a magyar impérium alatt működő görögkeleti egyháznak a volt egységes görögkeleti szerb egyházi vagyon s az ahhoz tartozó alapok tekintetében. Ügyhogy voltaképen ezidő szerint a görögkeleti egyházi vagyont és alapokat illetően rendes bírói úton meg nem szüntethető függő helyzet áll fenn, amely kizárja azt. hogy az eredetileg egységes, autokephal magyarországi görögkeleti szerb egyház Elidegeníthetetlen Alapjának a jelenlegi Magyarországon levő vagyona és vagyoni értéket jelentő joga. közpolgári per keretében a jugoszláv impérium alá jutott „karlócai szerb patriarkátus tulajdonát tevő Elidegeníthetetlen Alap nevére kebleztessék be". E függő helyzet fennállása tekintetében a kir. Kúria a kifejtetteken kívül utal még arra is. hogy a trianoni szerződés 256. cikkét érintő és Párisban 1930. évi április hó 26-án kelt jegyzőkönyvben foglalt az a pótállapodás, amely szerint a szerződő államok mindegyike megtart mindennemű hagyományt, adományt, ösztöndíjat és alapítványt, amennyiben azok a saját területén vannak — s amely szerint ugyanez az elv nyer alkalmazást a trianoni szerződés 256. és 258. cikkeiben meghatározott javak felosztására vonatkozólag is — csupán a magyar és csehszlovák meghatalmazottak közt jött létre. Ellenben az 1931: XI. t.-c.-be foglalt III. egyezmény 20. cikkéhez létesült pótmegállapodás 3. §-ának utolsó bekezdéséből megállapíthatóan a magyar kormánynak a jugoszláv kormánnyal szemben történt és Páris ban. 1930. évi április hó 28-án tartott záró ülés jegyzőkönyvében foglalt az