Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

. í.3 ember. 673. 263 kező teljeskorúságának beálltát ennek a [térnek jogerős befejezéséig felfüggesztette. Az 1874. évi XXIII. törvénycikk a gyámhatóságnak ily intézkedésre jogot nem ad. A későbbi időben kelt 1877. évi XX. törvénycikk az 1. §. második bekezdésében kifejezetten fenntartja az előbb hivatkozott törvény kivételes rendelkezését, de ez a törvény sem tartalmaz oly, az előbbi törvényt megszorító rendelkezést, amely módol adna a házasságkötés folytán beálló teljeskorúsá<j.' felfüggesztésére. Már pedig ha a törvény ezt lehetővé kivánta volna tenni, ezt épp oly határozottan kifejezésre kellett volna juttatnia, mint ahogyan kifejezésre juttatta az ugyancsak később kelt 1876. évi XXVII. törvénycikkbe foglalt váltótörvény 1. §-ának harmadik bekezdése azt, hogy a nők az 1874. évi XXIII. törvénycikk 2. §-ában szabályozott teljeskorúság esetében is. — amennyiben önálló ipart nem űznek, csak a 24. életév betöltésével nyernek szenvedő váltóképességet. (...Mint a fejben II. a....) Abból a körülményből, hogy a törvény egyrészt az 1874. évi XX111. törvénycikk 2. §-ának rendelkezését kifejezetten fenntartja, másrészt a kiskorúság meghosszabbítását, illetve a teljéskorúság beálltának felfüggesztését kifejezetten a korhatár betöltésével bekövetkező teljeskorúsággal szemben engedi meg, éppen az következik, (a contrario), hogy (.'.. mint a fejben III. a:...) A törvénynek ez az egyedül helyes értelmezése egyben kizárja az 1877. évi XX. t.-c. !*. §. második bekezdésének a joghasonlóság (per analógiám) alapján való alkalmazását. De egyébként is valamely jogszabályt a joghasonlóság alapján csak hasonló jogesetre lehet alkalmazni. Itt azonban a jogeset hasonlósága nem forog fenn, mert a tényállást lényegesen megváltoztatja a kiskorúnak szabályszerű gyámhatósági engedéllyel megkötőt! házassága. Az 1877. évi XX. törvénycikk 8. §. esetében az apa a kiskorú gyermekével áll szemben, itt azonban a gyermek mái- más férfinek a törvényes házastársa, aminek folytán az apai hatalom a házasságból folyó személyi és vagyoni jogokkal és kötelességekkel kerül szembe. A kifejtettek szerint az árvaszék ama határozatának, amellyel a/, alperes teljeskorúságának beállását házasságkötése dacára a jelen per jogerős befejezéséig felfüggesztette, — törvényben gyökeredző alapja ninc<. ezért annak joghatályt tulajdonítani nem lehet. Ebből következik, hogy a/, alperes a gyámhatóság határozata dacára a házasságkötés folytán 1936. évi április hó 11. napján teljeskorúvá vált, vele szemben tehát az előbb kifejtettek szerint kiskorúság meghosszabbításának többé helye nem lehet. A felperesnek felülvizsgálati kérelmében felhozott (,.. mint a lejben IV. alatt...). A felülvizsgálati kérelemben példaképen felhozott eset (a kiskorúságát meghosszabbított nő házassága) semmi vonatkozásban sem hozható kapcsolatba a jelen per tárgyával és az arra irányadó jogszabályokból erre az esetre következtetést levonni nem lehet. Ezért csak mellesleg jegyzi meg a m. kir. Kúria, hogy míg egyrészt a kiskorúság jogi alápja a törvényben meghatározott 24 éven aluli életkor, addig másrészt a meg-