Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

Bevezető szabályok. 667—668. 255 •díj. hanem a magánjogi követelésekre általában vonatkozó elévülési szabályok az irányadók. (... .Mint a fejben II. a ) A magyar magánjog szerint pedig a köztörvényi követelés 32 év alatt évül el. De még ha mint kedvezőbb, a német magánjog szerint a felek egyező előadása szerint is fennálló 30 évi általános elévülési szabály vétetnék is figyelembe, ez alapon sem évült el a kereseti követelés, mert az időbelileg 30 éven belüli. A kir. Kúriának 471. számú határozatában kifejezésre jutott jogszabály a jelen esetben nem alkalmazható, mert az kifejezetten a visszatérő időszakokban fizetendő, esetleg már meg is ítélt tartásdíjakra vonatkozik, a jelen esetben azonban a felperes az alperes helyett teljesített kiadások megtérítését érvényesíti. A perbeli adatokból nem vonható következtetés arra. hogy a felperes erről a követelésről lemondott. Az, hogy a felperes a követelését huzamos időn keresztül nem érvényesítette, nem a lemondás szándékára, hanem arra vezethető vissza, hogy a fenti tényállásból kitünőleg az alperesnek állandó lakása éveken keresztül nem volt s a gyámi hatóság minden előrelátó gondosságának és utánjárásának sem sikerült rajta a megítélt és esedékessé vált tartásdíjakat behajtani. Az 1919. november 17-én kelt F/6, alatti levélben pedig, amikor a gyermek már 13-ik életévében volt, az alperes Ígéretet is tett, hogy a hátrálékos tartásdíjakat megfizeti. Indokolt volt tehát a felperes várakozása. Az F/8, alatti szerint az alperes legutolsó ismert tartózkodási helye 1921. január havában San Sebastian volt. Nincs adat a perben arra, hogy az alperes ezután sok éven keresztül hol tartózkodott. Az alperes saját előadása szerint 1926. óta Budapesten lakik, 1927I)en pedig a zeneművészeti főiskola rendes tanárává nevezték ki. Ha a felperes időközben fel is kérte L.-t, hogy legyen segítségére az alperes felkutatásában és L. el is járt 1927-ben a zeneművészeti főiskola akkori titkáránál, hogy járjon közbe az alperesnél, hogy részesítse a felperest valami támogatásban, ez a felkérés és közbenjárás a felperes tagadásával szemben még nem igazolja, hogy a felperes tudta, hogy az alperes Budapesten van, mert nincs adat a perben arra, hogy L. a közbenjárásról és eredményéről a felperest értesítette volna. A gyermek a F/18, alatti 1929. november 8.-i postabélyegzéssel ellátott feladóvevény szerint ajánlottan levelet küldött az alperesnek közelebbi cím megjelölése nélkül Budapestre, ami maga is arra mutat, hogy a gyermek és így a felperes előtt is ismeretlen volt az alperes budapesti lakása és a feladott levél is csak egyik kísérleti eszköze volt az alperes felkutatásának. A felek egyező előadása szerint azonban az alperes erre