Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

254 Magánjog. vábbi 6 márkát, a 7—16. években további havi 8 márkát fizessen tartár>díjképen. Az F/13, alatti közokiraton foglalt, a bírósági végrehajtó által tett hivatalos feljegyzésből kitetszőleg az alperes 1!)07. május 4-én 70 márka tartásdíjat fizetett 1907. júniusig bezárólag, a további hivatalos feljegyzés szerint pedig 1909. október 26-án eredménytelenül tiltották le az alperes játékhonoráriumát, a L. hangversenyirodánál, mert ott az alperesnek akkor követelése nem volt. Az F/15, alatti hiteles kiadmány szerint alperes 1912. január 25-én a charlottenburgi kir. törvényszék előtt vagyontalansági esküt tett, csatolván a vagyoni kimutatását. Alperes 1914. március 16-án a hivatalos érkezési bélyegzővel ellátott F/24, alatti levelében az árvagyám fizetési felszólítására azt közli, hogv most nem tud fizetni, de mihelyt lehetséges lesz, a korábbi tartozásait lassan letörleszti. Egyúttal Ígéretet tesz, hogy havonként 30 márkát fog fizetni. Az árvagyám, a hivatalos feljegyzése szerint ehhez hozzájárult s fizetési lapokat küldött az alperesnek. Ezután az alperes Berlinből eltávozott. A charlottenburgi gyámsági hivatalnak F/19, alatt csatolt 1935. november 13-án kelt hivatalos tanúsítványa szerint az alperes 1907. május 7-étől a fent már említett 70 márkával együtt 1914. március 19-ig együttvéve 320.10 német birodalmi márkát fizetett, mely összegek a gyámolt anyjának, a jelenlegi felperesnek átutaltattak, aki a gyermeket 16. évének betöltéséig a sajátjából tartotta. Jelen perben a gyermek anyja, mint felperes — aki német állampolgár — azon az alapon támaszt követelést, a magyar állampolgár alperes ellen, hogy a gyermek tartását saját keresetéből ő fedezte, mert alperes a vállalt és a megítélt tartásdíjakat nem fizette, ezért kéri az alperest arra kötelezni, hogy legalább azt az összeget adja a kiadásai megtérítéséül, amellyel a terhére megítélt tartásdíjakból hátralékban maradt. A le- f szállított keresetében (9. sorszám) ezt az összeget levonva, a fentiek szerint fizetett 320-10 márkát, 4035-90 márkában jelöli meg, amit pengőértékben a Berlinbe való átutalási költség hozzászámításával együtt kér az alperes ellen megítélni. Igaz, hogy a családjogi követelések tekintetében a követeléssel fellépő külföldivel szemben a saját honi törvénye az irányadó, s az is igaz, amit a felek nem is tettek vitássá, hogy a D. B. G. B. 197. §. és 218. §. második bekezdése szerint a gyermektartásdíj követelés négy év alatt elévül, annak az évnek végétől számítva, melyre vonatkozik, a jelen esetben azonban eme jogszabály alkalmazásának nincs helye, mert a felperes nem a gyermek részére a gyám kezéhez fizetendőleg megítélt, visszatérőleg havonként esedékes gyermektartásdíjakat perli, hanem az alperes helyett a gyermek eltartására a sajátjából fordított kiadások tőkésített öszszegét igényli. Erre az általános magánjogból folyó követelésre tehát nem a tartás-