Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

Perorvoslat eljárási költségekben. — összbüntetés. 663—666. 251 lomban a körül a kérdés körül zajlott le, hogy a sértett képviselőjének költségei és díjai a bűnügyi költségek körébe tartoznak-e s amelyet igenlő' értelemben a 29. sz. jogegységi döntvény zárt le. — V. ö. Angyal— Degré—Zehery: Mutató II. 396., 397., 399. s legújabban BJT. LXXXIII. 100. s a 29. sz. JED—BJT. LXXXIV : 33. Z. 1. 664. Bp. 482. §. 2. bek. — A m. kir. Kúria a Bp. 482. §. 2. bek. alapján marasztalta a pótmagánvádlót a Kúria előtti el­járásban felmerült védői díjban, noha az eljárás nem kizárólag magánvád alapján folyt. K. A m. kir. Kúria J. J. sértett, mint pótmagánvádló képviselőjének semmisségi panaszát visszautasítja. Kötelezi egyúttal a Bp. 482. §-a máso­dik és 479. §. első bekezdéséhez képest J. J. pótmagánvádlót, hogy 30 pengőt, mint a kir. Kúria előtti eljárásban felmerült védői díjat M. M. vádlottnak 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett fizessen meg. (1937. ápr. 14. — B. II. 711/1937.) 665. Bp. 479. §. 3. bek. — A bíróság utólagos határozathoza­tallal is pótolhatja azt a hiányt, mely ama mulasztásából keletke­zett, hogy a Bp. 479. §. 3. bekezdés rendelkezése szerint a költ­ségek tekintetében az ítéletben nem rendelkezett. K. A magyar kir. Kúria elsősorban azt a kérdést vizsgálta, vájjon a kir. ítélőtáblának a költségek utólagos megállapítására volt-e hatásköre. Igaz ugyan, hogy a Bp. 479. §. 3. bekezdésében foglalt rendelkezés szerint az adott esetben a költségek tekintetében a kir. ítélőtáblának az ítéletben kellett volna rendelkeznie, mégpedig annyival is inkább, mert a pótmagánvádló ilyen értelmű kérelmet elő is terjesztett, — mégis ha a kir. ítélőtábla ezt az intézkedést elmulasztotta, ez által a pótmagánvádlónak a Bp. 479. §. első bekezdése szerint bűnügyi költséget képező és a Bp. 480. §-a szerint a bűnösnek kimondott vádlott által viselendő költségek­hez való igénye megszűntnek nem tekinthető. Ezt a hiányt a kir. ítélőtábla másként, mint a költségek tekintetében való utólagos határozathozatal által nem pótolhatta. Ennek a természetes és jogszerű döntésnek a Bp. 479. §-ának rendel­kezéseiben törvényes akadálya nem volt és így a kir. ítélőtábla törvény­sértés nélkül kötelezte a bűnösnek kimondott vádlottat, a pótmagánvádló költségeinek megfizetésére. (B. I. 1370/1937/32. sz.) 666. Bp. 505. §., 517., 518. §., Bp. 384. §. 4. pont. — I. A fel­függesztésre vonatkozó ítéleti rendelkezés hatályon kívül helye­zése folytán végrehajtásra váró felfüggesztett büntetést nem lehet összbüntetésbe foglalni, ha ebben az ügyben az elítélt előzetes letartóztatást állott ki — mindaddig, míg a felfüggesztett ítéletet hozó bíróság nem határozott abban a kérdésben, hogy az előzetes letartóztatásból be kell-e számítani s ha igen, mennyi időt badságvesztésbüntetésbe. — II. Az I. alatt meghatározott szabályt.

Next

/
Thumbnails
Contents