Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

248 Büntető jof/. roz s c tárgyban hozott végzése ellen az Ube. 15. §-ából kitűnően peror­vosiatnak nincs helye. (B. VII. 13.816/1936. ez'.). 660. Bp. 324. §. — A nyomozati adatnak (vallomásnak) az ítélkezésnél való felhasználása nem ütközik a Bp. 324. §. rendel­kezéseibe, ha főtárgyaláson ismertették, mert ezzel a tény­nyel az illető adat (vallomás) a főtárgyalás anyagává vált, amit kellő mérlegelés mellett a bíróság bizonyítékul elfogadhat. K. Megjegyzi a m. kir. Kúria e helyütt, hogy nyomozati adatnak (val­lomásnak) az ítélkezésnél való felhasználása nem ütközik a Bp. 324. §. ren­delkezéseibe, ha az — mint a jelen esetben is — a főtárgyaláson feltáratott, mert ezzel a ténnyel az illető adat (vallomás) a főtárgyalás anyagává vált, amit kellő mérlegelés mellett a bíróság bizonyítékul elfogadhat. (Bpest 1936. nov. 30. — B. II. 2091/1936.) 661. Bp. 325. §. — Nem lehet szó tettazonosságról akkor, ha a hírlaptudósító újság valamely közleményét két különböző idő­szaki lap átvette. B. T. A kir. törvényszék a Bp. 326. §. 1. pontjának második tétele alap­ián azért hozott felmentő Ítéletet, mert tettazonosságot látott fennforogni a vádbeli, továbbá a Friss Újságban megjelent ama sajtóközlemény között, amelyre nézve a bíróság korábban már felmentő ítélettel jogerősen dön­tött. Ez az érvelés azonban nyilvánvalóan téves. A sajtótól vény ugyanis a sajtó útján elkövetett cselekményt műsza­kilag határozza meg a nyomtatvány elkészítésében és forgalomba hozata­lában. Minden egyes sajtóközlemény tehát egy-egy önálló cselekmény. Eb­ből következik, hogy hirlaptudósítóból átvett közlemény esetében annyi sajtócselekmény létesül, ahány időszaki lapban az átvett közlemény meg­jelenik. De hiszen ez természetes is, mert a leközlés által önálló sajtóter­mék létesül, amelyet — az időszaki lap különbözősége szerint — más és más körzetben terjesztenek, továbbá amelynek más és más az olvasókö­zönsége. Nem lehet szó tehát tettazonosságról csak azért, mert a hírlaptudósító valamely közleményét két különböző időszaki lap is átvette. De nem valósítja meg a tettazonosságot az sem. hogy a sajtótörvény 37. §-ának 3. bekezdésében foglalt rendelkezés következtében és az ott írt feltételek fennforgása folytán az adott esetben a két, egymástól teljesen különböző s különálló, átvevő időszaki lapban megjelent, lényegben telje­sen azonos tartalmú közleményéit sajtójogilag a hírlaptudósító újság sze­mélyzete a St. 33—36. §-ában az időszaki lapokra előírt szabályok sze­rint — jelen esetben a hírlaptudósító újságban közölt sajtótermék szer­zője, vagyis a vádlott, tehát úgy a F. U. mint pedig a P. H.-al kapcsolatos vád következtében ugyanaz a személy felelős, mert hiszen ebben az eset­ben is csak a felelősségrevonni kívánt személy azonos, de az általa elköve­tett és vád tárgyává tett cselekmény nem. (B. VII. 13.476/1936/13.) A Kúria a semmisségi panaszt elutasította. (B. I. 1307/1937.)

Next

/
Thumbnails
Contents