Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

Tettazonosság. —" Új bizonyíték. 660—662. 249 662. Bp. 393. §., 1883: XXV. t.-c. 16. §., 1932: VI. t.-c. 11. §, — LA Bp. 393. §-ában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából ugyanazokkal a tanúkkal, de új ténykörülmény igazolására indítványozott bizonyításfelvételt új bizonyíték indítványozásának kell tekinteni. —• II. Az 1883: XXV. és az 1932: VI. törvénycikkek rendelkezéseit nem lehet alkalmazni az olyan ügyletre, amelyet bejegyzett kereskedő mint hitelező köt. De ezen a címen nincs helye felmentésnek, ha sem az alsófokú bíróságok nem állapították meg azt, sem a vádlott nem állítja, hogy a hitelt nyújtó az ügylet kötésekor bejegyzett kereskedő volt. K. Tévesen tagadta meg a kir. ítélőtábla dr. P. L., K. J. és K. J. tanuk kihallgatását abból az indokból, mert ezeknek a tanuknak a kihallgatását a védő az elsőfokú bíróság előtt már kérte és így ezek a tanuk új bizonyítékot nem képeznek. Mert igaz ugyan, hogy a védő ezeknek a tanuknak a kihallgatását már a kir. törvényszéki főtárgyaláson is kérte, azonban a 4. sorszámú fellebbezése írásbeli indokolásában a vádlott ezeknek a tanuknak a kihallgatását más ténykörülményekre kérte, mint a kir. törvényszéki főtárgyaláson. A m. kir. ítélőtábla előtt megtartott fellebbviteli főtárgyaláson pedig a védő a 4. sorsz. beadványában indítványozott bizonyítás kiegészítés elrendelését indítványozta. Ugyanazokkal a tanukkal, de új ténykörülmény igazolására indítványozott bizonyításfelvétel pedi<: új bizonyítékok felvételére irányzott indítvány. II. A Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján bejelentett semmisségi panaszokat illetően a m. kir. Kúria előrebocsátja, hogy a semmisségi panasz írásbeli indokolásában a bizonyítékok mérlegelésére és a kir. ítélőtábla által valónak elfogadott tényállás helyességére vonatkozó fejtegetéseket nem vette figyelembe; mert e részben a Bpn. 33. §-ának utolsó bekezdése értelmében semmisségi panasz nem használható. Ezen semmisségi panaszoknak jogi oka pedig az, hogy a sértett kereskedő — egy cukrászüzlet vezetője és később tulajdonosa. — akivel szemben uzsorát sem az 1883: XXV. t.-c. 16. §-a, sem az 1932 : VI. t.-c. 11. §-a értelmében elkövetni nem lehet: továbbá, mert a vádlott a sértettnek sem szorultságát. sem tapasztalatlanságát nem használta föl, sem pedig bizalmával nem élt vissza. Ez a jogi érvelés azonban nem helytálló. Ugyanis a most hivatkozott két törvényszakasz mindegyike szerint az illető törvények határozatai nem alkalmazhatók az oly ügyletié, amelyet bejegyzett kereskedő mint hitelező köt. Már pedig az alsófokú bíróságok nem állapították meg tényként, de maga a semmisségi panasz írásbeli indokolása még csak nem is állítja, hogy a hitelt nyert sértett a vádbeli időben bejegyzett kereskedő volt volna. A kir. ítélőtábla által valóknak elfogadott és e helyütt kötelezően irányadó tényekből pedig, elfogadva a kir. ítélőtábla által vonatkozóan fel."hozott indokokat, a m. kir. Kúria is arra következtet, hogy a sértett mint