Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

Uzsorabíráskodás. 659. 247 A most hivatkozott törvényes rendelkezések egybevetéséből pedig okszerűen következik, hogy az állandóan alkalmazott bírósági szakértő akkor, amikor adott esetben a bíróságtól nyert és vissza nem utasítható kirendelés alapján szakvéleményt ad, szakvéleményében foglalt nyilatkozata szempontjából hivatali alkalmaztatása körébe hivatalos — közalkalmazotti — minőségben jár el s tehát ez a véleményező működése magángyakorlat folytatásának semmiesetre sem tekinthető. Minthogy pedig az iratokból kitűnő tényállás szerint Z. E. azt a szakéitői véleményt, amely miatt ellene dr. G. B. fegyelmi panaszt tett. mint állandóan alkalmazott bírósági szakértő, a bíróságtól nyert kirendelés alapján adta és mivel a fegyelmi feljelentés a mérnökkamarai tagságtól független olyan cselekményre van alapítva, amely szakértői véleményező működésben áll. ennekfolytán — a kifejtettekhez képest — a fegyelmi panasz elbírálása nem a csak a tagjai felett és csak magángyakorlatuk szempontjából fegyelmi jogkörrel biró Budapesti Mérnöki Kamarának, illetőleg annak fegyelmi szervének, hanem az állandó bírósági szakértők fegyelmi ügyeiben eljárni hivatott rendes bíróságnak, mint fegyelmi bíróságnak kizárólagos hatáskörébe tartozik. (Hb. 28/6—1936.) II. Bűnvádi eljárási jog. A bűnvádi perrendtartásról szóló 1896: XXXIII. törvénycikk. 659. Bp. 153., 162. §., 5950 1920. M. E. számú rend. Ube. 15. §. — Az nzsorabíróság az érdemleges határozathozatalt megelőző perszakban nemcsak az előzetes letartóztatás kérdésében, hanem az azzal szorosan összefüggő háziőrizet és biztosíték mellett való szabadlábrahelyezés kérdésében is perorvoslat kizárásával véglegesen határoz. B. T. Az 5950/1920. M. E. sz. rendelet(Ube.) 15. §-a értelmében az érdemleges határozathozatalt megelőző perszakban az uzsorabíróság az előzetes letartóztatás kérdésében véglegesen határoz. Jogosult tehát az előzetes letartóztatást akár fenntartani, akár megszüntetni, határozata ellen azonban ebben a perszakban perorvoslatnak helye nincs. A háziőrizet (Bp. 153. §.) és a biztosíték mellett való szabadlábra helyezés (Bp. 162. §.) kérdését a Bp.-nak az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogságról rendelkező XI. fejezete szabályozza. E törvényhelyekből kitűnően a háziörizet nem egyéb, mint az előzetes letartóztatás, illetve vizsgálati fogság foganatba vételének egyik módja, a biztosíték mellett való szabadlábra helyezés pedig az előzetes letartóztatás, illetve vizsgálati fogság megszüntetésének egyik esete. Ezek szerint a háziőrizet és a biztosíték mellett való szabadlábra helyezés az előzetes fogvatartás elrendelésével, illetve megszüntetésével szorosan összefüggő azzal kapcsolatos kérdés, melynek eldöntése az uzsorabíróság hatáskörébe tartozik, mely bíróság e kérdésben véglegesen háti-