Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

Becsületsértés. 645—646'. 231 A k.-i kir. járásbíróság B. 24.041/1936. számú végzése szerint magát a/ ügyben illetéktelennek mondotta ki és az illetékesség megállapítása végett a kir. Kúriához terjesztette fel az iratokat. II. Az illetékességi összeütközés különböző táblák területén levő kir. járásbíróságok között merülvén fel, a döntés a m. kir. Kúriát illeti. A m. kir. Kúria a Bp. Ki. §. alapján a ny.-i kir. járásbíróság illetékes­ségét állapította meg. mert levél útján elkövetett rágalmazásnál és becsület­sértésnél az elkövetés helyéül a bírói gyakorlat szerint a kézbesítés helye tekintendő, ez pedig a jelen esetben Ny. volt. A terhelt lakóhelye szerint illetékes k.-i kir. járásbíróság pedig az elkövetés helyének a bíróságát nem előzte meg s így a Bp. 17. §-ának 1. bekezdésében foglalt illetékességről jelen esetben nem lehet szó. (1937. febr. 17. — B. I. 5779/1936.) A határozat megtelel az állandó gyakorlatnak. V. ö.: B. II. LXIV:193., LXV:151. 646. Bv. 9. §. 5. pont, 1901: XX. t.-c. II. fej. s 1929: XXX. t.-c. II. fej. — A rendőri büntető bíróra és eme hivatásának gya­korlására vonatkozó rágalmazó tényállítás miatt a felhatalmazást nem a rendőrség főkapitányának, hanem a Bv. í). §. második bek. 5. pontja értelmében a belügyminiszternek kell megadnia. K. A semmiségi panasz arra van alapítva, hogy a kii', ügyész részére Bv. 9. §-ának 6. pontja alapján magyar kir. rendőrség budapesti főkapitánya által megadott felhatalmazás törvényszerű, mert az 1897:XXXI\. t.-c. 19. §-ában és .az azt követő törvényekben megjelölt kihágások tárgyában el­járni és ítélkezni hivatott közigazgatási hatóságok és azok a szervek, ame­lyek az 1901: XX. t.-c. 11.. valamint az ezt módosító 1929: XXX. t.-c. ugyancsak II. fejezetében, mint a rendőri büntető bíráskodás gyakorlására hivatott fórumok vannak megjelölve, a Bv. 9. §-ának 7 pontjában említett külön bíróságoknak nem tekinthetők. Ezeknek külön szervezetük, létszá­muk e minőségükben nincs, elkülönített bírói testületként nem jelentkeznek. Ez a semmiségi panasz nem alapos. A Bv. 9. §-ának azokból a rendelkezéseiből ugyanis, hogy a 4. pont ban megjelölt rendes bíróság és a 3. p.-ban megnevezett m. kir. közigazga­tási és a m. kir. főudvarnagyi bíróságokon kívül, az .7 pontban még a 3. pontban nem említett külön bíróság, vagy tagja ellen elkövetett rágal­mazás eseteiben is intézkedik, a felhatalmazás megadása tárgyában, — az következik, hogy a törvény a közhatóságok által teljesített minden bírói működést a felhatalmazás kérdésében külön kívánja szabályozni. Ennek a kérdésnek az elbírálásánál tehát nem az a döntő, hogy a ki­hágások elbírálásához külön bíróságok vannak-e szervezve, s azok elkülö­nített bírói testületként jelentkeznek-e. hanem az. hogy a közigazgatási hatóságok a törvény által reájuk bízott e hatáskörükben bírói teendőket végeznek-e. Minthogy pedig vitán kívül áll, hogy a közigazgatási hatóságoknak az 1929:XXX. t.-c. II. fejezetében megjelölt tisztviselői kihágási ügyekben

Next

/
Thumbnails
Contents