Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

Megengedett sajtóközlés. — Hatósági közeq elleni erőszak. 225 640—642. ján és engedélyével hiv szellemben és igazán közölte. így a St. 44. §-ához képest bűnvádi felelősségre nem vonható. A védekezésből megállapíthatóság tehát a semmisségi panaszok valójában a Bp. 385. §-ának 1. c) pontjára vannak alapítva. A kir. Kúria azokat ily értelemben vette felül vizsgálat alá. Ezek a semmisségi panaszok nem alaposak. A kir. ítélőtábla ugyanis tényként állapította meg, hogy a vádlott a kérdéses bűnügyi nyomozásról kapott ugyan értesítést a sajtóiroda helyettes vezetőjétől, — ez az értesítés azonban nem tartalmazta cikkének vádbatett részét. A vádbeli cikknek ez a része azt foglalja magában, hogy a kasszafurásoknál szerzett ékszereket a banda tagjai Sch. (a főmagánvádló) útján értékesítették. Ennek a cikknek a való tartalmát helyesen határozza meg a kir. ítélőtábla akként, hogy eszerint a főmagánvádló állandó orgazdája volt a kasszafuró betörőknek. A vádlott által szerzett információ anyagát egybevetve, a vádlott cikkének vádbatett részével a kir. ítélőtábla helyesen állapította meg, hogy a vádlott közlése nem volt sem hiv szellemű, sem igaz. Ennélfogva javára a St. 44. §-ában meghatározott feleletmentesség nem áll fenn. Minthogy pedig a vádbatett cikkrészben foglalt tényállítás rágalmazó jellegű. — a vádlott bűnösségének a megállapítása tévedés és jogszabálysértés nélkül történt stb. stb. (1936. december 1. — B. I. 4574/1936.) 641. St. 33. §. — Nem szerkesztői, hanem társszerzői minőség-ben felelős az időszaki lap szerkesztője, ha a bűncselekményt tartalmazó kézirat gyanánt becsatolt gépírásos levél tartalmán megfelelő szövegjavításokat és kiegészítéseket végzett. K. Irányítólag jegyzi meg a m. kir. Kúria, hogy mivel a kir. ítélőtábla tényként azt állapította meg, hogy a vád tárgyává tett sajtóközlemény kézirata gyanánt becsatolt gépírásos levél tartalmán a vádlott megfelelő szövegjavításokat eszközölt és hozzátoldta ehhez a maga által írt első bekezdést, ezekből a megállapításokból az következik, hpgy a sajtóközleményért a vádlott, minthogy annak létrejöttéhez gondolatával maga is hozzájárult, nem is szerkesztői minőségben, hanem a St. 33. első bekezdése szerint társszerzőként felelős. (1936. dec. 17. — B. I. 2500/1936. sz.) A hatóságok büntetőjogi védelméről szóló 1914: XL. törvénycikk. 642. Hv. 9. §., Te. 101. §., 6. és 7. pont. — A Hv. í). szerint minősülő hatósági közeg elleni erőszak nem tartozik egyesbírói hatáskörbe. Bp. Tábla: A Te. 101. ^-ának 6. és 7. pontjában foglalt félreérthetetlen rendelkezések szerint a kii', törvényszék elsőfokon mint egyesbíróság a hatóságok büntetőjogi védelméről szóló 1914. évi XL. t.-c-ben felsorolt bűncselekmények közül egyedül és kizárólag a hivatkozott törvénycikk 4. §-ának második bekezdése alá eső hatósági közeg elleni erőszak, továbbá eme bűncselekménnyel Kapcsolatban elkövetett bűnpártolás következtében Döntvénytér. 193.'.