Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)
10 Közigazgatási jog. radjanak a magasabb lakáspénz élvezetében, — jóllehet azt, a családi pótlékok számának csökkentése folytán, az 1930. évi április hó 30-a utáni időben csökkenteni kellene —, akik részére a magasabb lakáspénz tényleg folyósítva is volt; a panaszos azonban nem állott lakáspénz élvezetében s a lakáspénz folyósításának kérdése már akkor vált nála időszerűvé, amikor a panaszos már csak 2 családi pótlékot kapott. Ezt a határozatot támadja meg a panaszos és panaszában a magasabb összegű lakáspénz folyósítását kéri. A bíróság a panaszos igényét törvényesnek találta s ezért a rendelkező rész értelmében határozott a következő okokból: Az 1930. évi 2000. M. E. számú rendelet 4. pontja első bekezdésének rendelkezése az, hogy „a tényleges szolgálatban álló mindazok az alkalmazottak, akiknél a családi pótlékok számának csökkenése folytán a nagyobb összegű lakáspénzt az 1930. évi április hó 30-a utáni időpontban csökkenteni kellene, ennek a nagyobb összegű lakáspénznek az élvezetében továbbra is megmaradnak". Való az, hogy az idézett rendelkezés — szavainak nyelvtani értelme szerint — a családi pótlékok számában beállott csökkenés esetében csak a már élvezett nagyobb összegű lakáspénz csökkentésének állja útját — és igaz az is, hogy a kormányrendelet nem tesz olyan további rendelkezést, hogy hasonló elbánás alá esnek azok is, akiknek a nagyobb öszszegű lakáspénz csak azért nem volt folyósítva, mert természetbeni lakás élvezetében állottak. De éppen abból, hogy a kormányrendeletnek ilyen kifejezett tiltó rendelkezése nincs, azt kell következtetni, hogy a kormányt, e mindenkép méltányos rendelkezése kibocsátásánál, általában a már szerzett igények további elismerése vezette és nem volt szándékában megkülönböztetést tenni az alkalmazottak közt aszerint, hogy előbb természetbeni lakásban voltak-e elhelyezve, vagy sem. A bíróságnak ilyen megállapításra kellett jutnia nemcsak azért, mert az ellenkező álláspont az egyenlő elbánás elvével ellenkeznék, hanem a szóbanlevő 4. pont második bekezdésének ama rendelkezése alapján is. hogy „a nagyobb összegű lakáspénzhez való igényt nem érinti az, hogy az említett alkalmazottak időközben magasabb fizetési osztályba (fokozatba) tartozó állásba jutottak". E rendelkezés értelmében ugyanis a 4. pont első bekezdése érvényesül még azoknál az alkalmazottaknál is, akiknek — a hatályos egyéb jogszabályok alapján — amúgy is nagyobb összegű lakáspénzt kell kiutalni: ez pedig amellett szól, hogy nem egyedül a tényleg kiutalt s élvezett lakáspénz összegének a rögzítése volt a cél, hanem a több mint két családi pótlékhoz kapcsolódó igény folytatólagos fennállásának a biztosítása: már pedig ez az igényjogosultság a panaszosnál is — a 3 családi pótlék alapján — fennállott és csupán annak érvényesíthetése szünetelt a neki kiutalva volt természetbeni lakás miatt, amelyre nézve a panaszosnak szabad választási joga nem is volt oly irányban, hogy azt elfoglalja-e. vágy
