Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

Az Országos Földbirtokrendezö Bíróság hatásköre. 181 tieti" és a fizetésre felszólítást tartalmazó 79.396/1930. III. számú tanácsi határozat sem hivatkozik a 433/1904. számú közgyűlési szabályrendeletre. Minthogy pedig közjogi jellegű útburkolási járulékról csak abban az esetben lehetne szó, ha annak úgy a jogalapja, illetőleg jogszerűsége, mint a kivetése a 433/1904. számú közgyűlési szabályrendeleten vagy más kényszerítő jellegű jogszabályon alapulna, ami pedig a kifejtettek szerint fenn nem forog, ennélfogva a B.-utca 4—6—8. számú Házszövetkezet által teljesített útépítési munkálat közjogi természetű kötelezettség teljesítésének, illetőleg az útépítési munkálat költsége útburkolási járuléknak, vagyis közjogi jellegű szolgáltatásnak nem minősíthető. A szóbanforgó útépítési költségek tekintetében tehát Budapest székesfőváros közönsége, illetőleg annak engedményese és Sch. J. között nem közjogi, hanem magánjogi jogviszony áll fenn. Általános hatásköri szabály, hogy a magánjogi jogviszonyból felmerülő vitás ügyek elbírálása kifejezett eltérő jogszabály hiányában a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. Minthogy azonban olyan törvényes rendelkezés nincs amely akár a más helyett megbízás nélkül, akár magánjogi egyességen alapuló kötelezettség folytán teljesített útburkolási munkálatok költségeinek érvényesítését kifejezetten a közigazgatási hatóság, végsőfokon a m. kir. Közigazgatási Bíróság elé utalná, mert az 1896: XXVI. t.-c. 34. §-a első bekezdésének 2. pontja a közérdekű intézmények (vízvezeték, csatornázás, kövezés stb.) létesítése és fenntartása szempontjából csak a szabályrendeletek vagy engedély-okmányok értelmében a község (város) által az egyesektől követelhető járulékok és díjak tekintetében biztosít a m. kir. Közigazgatási Bírósághoz panaszjogot és a Közigazgatási Bíróság hatásköre az 1896. évi XXVI. t.-c. 19. §-ában foglalt tilalom folytán a jog- és törvényhasonlatosság elvének alkalmazásával ki nem terjeszthető. (1936. nov. 16. — 1936. Hb. 29.) Az Országos Földbirtokrendező Bíróság hatásköre. 600. 1920:XXVI. t.-c. 76. §., 1928:XLIII. t.-c. 4. §. (1) bek. — Az állam által igénybevett és kiosztott ingatlan átruházására nézve az átruházó és az átvevő fél között létesülő jogviszony nem közjogi, hanem magánjogi természetű s következőleg az érvényes elidegenítésből kifolyólag a felek között vitássá vált kérdések eldöntésére a magánjog szabályai az irányadók. Hb. Ingatlannak közérdekű földbirtokrendezés céljából történt igénybevétele, — amint ezt a Hatásköri Bíróság már számos határozatában kimondotta. — közjogi jogviszonyt hoz létre, mégpedig elsődleges (primár) alakban egyfelől a hatósági jogán fellépő állam, másfelől a megváltást szenvedő és a földhözjuttatott fél között, továbbá másodlagos (secundár) formában a megváltást szenvedő és a földhözjuttatott fél között. Az ebből a jogviszonyból folyóan akár egyfelől az állam és másfelől a megváltást szenvedő vagy a földhözjuttatott között, akár a megváltást