Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

182 Hatásköri Bíróság határozatai. szenvedő és a földhözjuttatott között felmerülő vitás kérdések elbírálása az 1933: XVIII. t.-c. 1. §-a harmadik bekezdésében meghatározott keretekben az Országos Földbirtokrendező Bíróság, a hivatkozott törvényszakasz második bekezdése és az 1931: XXXV. t.-c. 1. és 2. §-ában felsorolt esetekben pedig az ott megjelölt közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. A földhözjuttatottal kötött jogügylet alapján átvevőként jelentkező fél, — ha az ügylethez az 1920: XXXVI. t.-c. 76. §-a értelmében az Országos Földbirtokrendező Bíróság, illetőleg az 1931: XXXV. t.-c. 1. §-a első bekezdésének rendelkezéséhez képest a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága hozzájárult, — mind az állammal, mind a megváltást szenvedővel szemben az átruházó helyébe lép ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel, amelyek az átruházót illetik. A juttatott ingatlan elidegenítése esetén tehát a vevőként jelentkező fél jogviszonya úgy az állammal, mint a megváltást szenvedővel szemben kétségtelenül közjogi (közigazgatási jogi) természetű. Egészen más természetű azonban az elidegenítő (átruházó) és az átvevő fél egymásközti jogviszonya. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság által igénybevett és arra jogosultaknak kiadott ingatlan ugyanis a közforgalomból kivéve nincs és forgalomképessége csak annyiban korlátozott, hogy elidegenítéséhez — a juttatott tulajdonjogának telekkönyvi bekebelezésétől számított 10 évig (1920: XXXVI. t.-c. 76. §-a), illetőleg a 10 év eltelte után is mindaddig, míg a juttatott a vételárat ki nem fizeti (11.070/1934. M. E. sz. r. 15. §-a) — mint érvényességi kellék, az arra illetékes hatóság (0. F. B., illetőleg a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága) hozzájárulása szükséges. Amiként tehát az 1920: XXXVI. t.-c. 16. és 17. §-ai alá eső mezőgazdasági ingatlan elidegenítésekor az államot illető elővásárlási jognak nem gyakorlása esetén a hozzájárulásra hivatott hatóság konstitutív jellegű hozzájárulásával érvényre emelkedett adásvételi jogügylet az abban résztvevő felek között nem közjogi, hanem magánjogi jogviszonyt hoz létre, úgy az állam által igénybevett és kiosztott ingatlan átruházására nézve az átruházó és az átvevő fél között létesülő jogviszony, — ámbár ugyancsak az illetékes hatóság hozzájárulásától feltételezetten jött érvényesen létre, — szintén nem közjogi, hanem magánjogi természetű s következőleg az érvényes elidegenítésből kifolyólag a felek között vitássá vált kérdések eldöntésére a magánjog szabályai az irányadók. Általános hatásköri szabály, hogy a magánjogi jogviszonyból felmerülő vitás ügyek, — kifejezett eltérő törvényes jogszabály hiányában, — a rendes bíróság hatáskörébe tartoznak. Minthogy pedig az 1933: XVIII. t.-c. 1. §-ának 3. bekezdése, — amely az 1—6. pontjaiban az Országos Földbirtokrendező Bíróság hatáskörébe tartozó ügyeket kimerítően (taxatíve) sorolja fel, — a szóbanforgó kérdés elbírálását nem utalja az Országos Földbirtokrendező Bíróság hatáskörébe, minthogy továbbá a juttatott ingatlan érvényes elidegenítéséből kifolyólag az átruházó és az átvevő fél egymásközti jogviszonyában felmerülő vitás