Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

180 Hatásköri Bíróság határozatai. az ebből a jogviszonyból eredő követelés elbírálására — tekintet nélkül a másik helyett teljesített kötelezettség közjogi vagy magánjogi természetére — a megbízás nélküli ügyvitel szabályai nyernek alkalmazást. Azon az alapon tehát, hogy a Budapesti B.-utca 4—6—8. számú Házszövetkezet a szóbanforgó útépítési munkálatokat Sch. J. helyett teljesítette, a nevezett szövetkezetnek, illetőleg a szövetkezet engedményesének ezen a címen támasztott követelése közjogi jellegű követelésnek akkor sem volna tekinthető, ha az útépítési munkálat közjogi természetű kötelezettség teljesítésének, költsége pedig útburkolási járuléknak, vagyis közjogi természetű szolgáltatásnak minősülne. Eltekintve azonban ettől, a felperes követelése közjogi jellegűnek akkor sem volna minősíthető, ha a felperes Budapest székesfőváros közönségének jogán lépne fel, vagyis a felperes engedményezője jelesül a nevezett házszövetkezet maga is, mint Budapest székesfőváros közönségének engedményese jelentkeznék. A Budapesti B.-utca 4—6—8. számú Házszövetkezetnek és Sch. J.-nek a szóbanforgó út megépítésére vonatkozó kötelezettsége, illetőleg Budapest székesfőváros közönségének az út megépíttetéséhez való joga ugyanis nem a Budapest székesfőváros 433/1904. számú közgyűlési szabályrendeletének, vagy az 1930: XVIII. t.-c. 85. §-ának a rendelkezésein, hanem K. J., mint kisajátítást szenvedő és Budapest székesfőváros közönsége, mint kisajátító között annak idején létrejött kisajátítási egyességen, vagyis kölcsönös megállapodáson alapul. Hogy az egyességen alapuló jogokat, illetőleg kötelezettségeket nem lehet a 433/1904. számú közgyűlési szabályrendeleten alapuló jogokkal, illetőleg kötelezettségekkel egyenlő hatályúnak tekinteni, az már abból is kitűnik, hogy az egyesség szerint a közterület lejtszintbehozatalának költségei, úgyszintén az egész útburkolási költségek az utca céljára kisajátított ingatlanrész mellett elterülő ingatlanok tulajdonosait terhelik. Már pedig a 433/1904. számú közgyűlési szabályrendelet 4. §-ának 3. bekezdése értelmében az úttest és gyalogút kellő szintre helyezéséhez szükséges földmunkák, úgyszintén az említett szakasz 4. bekezdésében felsorolt egyes munkák költségei egészben a fővárost terhelnék s a hivatkozott szakasz 6. bekezdése szerint az ingatlantulajdonosok — hacsak a 6. §-ban meghatározott kivétel esete fenn nem forog — az útburkolási költségeket esetleg csak részben, vagyis csak a 4. §. hatodik bekezdésében meghatározott járulék összege erejéig volnának kötelesek fedezni. Budapest székesfőváros volt tanácsának 60.361/1929. III. számú határozata azt a megjegyzést tartalmazza, hogy „ha a burkolási költségek megfelelő részét az egyes ingatlantulajdonosok a főváros felszólítása dacára sem fizetnék meg a kérelmező Házszövetkezetnek, úgy azoknak az egyes ingatlantulajdonosoktól közigazgatási úton való behajtása a fővárosnak a fennálló szabályok szerint nem fog módjában állani s ezt a Házszövetkezet a fizetésre kötelezettektől csakis rendes polgári per útján követel-