Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)
Rendes bírását/ és közig, hatóság hatásköre polgári ügyekben. 179 Egyéb ügyek. 598—599. téseképen a székesfőváros volt tanácsának engedélyével olyan útépítési (lejtszintbehozatali és burkolási) munkálatokat végzett el, amely munkálatok egy részének teljesítése ugyanazon jogalapon más ingatlantulajdonosokat is terhelt. A munka elkészültével Budapest székesfőváros volt tanácsa az útépítési munkálatok költségét megállapította és a nevezett szövetkezet kérelmére határozatikig felhívta — többek között — Sch. J. érdekelt ingatlantulajdonost, hogy az útépítési költségből az ingatlanainak homlokzathossza arányában reá eső összesen 4659 P 03 fillért a Budapesti B.-utca 4—6—8. számú Házszövetkezetnek 15 napon belül fizesse meg. A Sch. J. által ez ellen a határozat ellen beadott panaszt a m. kir. Közigazgatási Bíróság visszautasította és az ügyben hatáskörét nem állapította meg azzal az indokolással, hogy a követelés nem közjogi, hanem magánjogi jogviszonyból származik. Ezzel szemben azt a pert, amelyet M. J., mint a Budapesti B.-utca 4—6—8. számú Házszövetkezet engedményese felperes Sch. J. alperes ellen a szóbanforgó útépítési munkálatok költségeiből az utóbbira eső 4659 P 03 fillér megfizetése iránt indított, a budapesti kir. ítélőtábla megszüntette azon az alapon, hogy az ügy elbírálása nem tartozik a rendes bíróság hatáskörébe, mert a kereseti követelés közjogi jellegű. Minthogy pedig úgy a m. kir. Közigazgatási Bíróság, mint a rendes "bíróság előtt ugyanazon követelés, jelesül a B.-utca 4—6—8. számú vHázszövetkezet által Sch. J. helyett teljesített útépítési munkálatok ellenértéke volt az eljárás tárgya; minthogy továbbá az engedmény folytán csak a kötelem alanyában áll be változás, de egyébként az engedményezés az engedményezett követelés tárgyát és jogi természetét nem változtatja meg, s a jogutódlás az ügyfélazonosságot különben sem érinti; mindezeknél fogva a jelen ügyben úgy az ügyfélazonosság, mint a jogazonosság és az eljárás tárgyának azonossága, vagyis az ügyazonosság fennforogván, a m. kir. Közigazgatási Bíróság és a budapesti kir. ítélőtábla között — a hatáskörüket kölcsönösen leszállító határozatuk folytán — az 1907 :LXI. t.-c. 7. §-a első bekezdésének 1. pontjában meghatározott nemleges hatásköri összeütközés esete merült fel. Ezt a hatásköri összeütközést a Hatásköri Bíróság a rendes bíróság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból: Előrebocsátja a Hatásköri Bíróság, hogy állandó gyakorlata szerint az vitburkolási járuléknak, mint közjogi jellegű szolgáltatásnak (köztartozásnak) behajtása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik és pedig akkor is, ha azt nem a község (város), hanem annak engedményese, vagy a követelés behajtására kirendelt ügygondnok érvényesíti. A jelen ügyben azonban nem ez az eset forog fenn. Mást terhelő kötelezettségnek harmadik személy által megbízás nélkül való teljesítése esetén ugyanis — aminő esetről ezúttal szó van — a harmadik személyt a szolgáltatásra eredetileg kötelezettel csak a teljesítés •ténye hozza és pedig kötelmi, vagyis tisztán magánjogi jogviszonyba. Es 12*
