Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

Rendes bíróság és közig, hatóság hatásköre polgári ügyekben. 171 Végrehajtási ügyek. 589—590. adott végrehajtási panaszt B. megyei város adóhivatala elutasította. Ezt a határozatot B. vármegye közigazgatási bizottságának adóügyi bizottsága részben és akként változtatta meg, hogy a letiltást 1867 P 63 fillér erejéig fenntartotta, az ezenfelüli összeget pedig a zár alól feloldotta. Az ez ellen a határozat ellen a csődtömeggondnok által beadott panasznak pedig a m. kii-. Közigazgatási Bíróság nem adott helyet. Ezzel szemben a H. Á. Biztosító Rt. és a T. Á. Biztosító Társulat Magyarországi Igazgatósága budapesti bejegyzett cégek által a náluk letiltott szóbanforgó követelések fejében bírói letétbe helyezett összegek kiutalása tárgyában megindult bírói eljárás során a gy.-i kir. törvényszék a letétbehelyezett összegeknek nem a m. kir. adóhivatal, hanem a csődtömeggondnok kezéhez kiutalását rendelte el, kimondván azt. hogy a szóbanforgó összegek a m. kir. adóhivatal által nem voltak joghatályosan lefoglalhatok, mert a kártérítési összeg nem a csődvagyon jövedelmének, hanem csődvagyontárgynak tekintendő s így a csődhitelezők elől el nem vonható. Ekként tehát abban a kérdésben, hogy a vagyonbukott A. mozgóképszínház csődtömegének a fentebb megnevezett biztosító intézettől járó és tüzkárbiztosítás címén esedékes követelése a nevezett vb. részvénytársaságnak a csődnyitás után esedékessé vált és a tömeget terhelő folyó közadótartozása fejében közadók módjára joghatályosan lefoglalható, illetőleg letiltható volt-e: a m. kir. Közigazgatási Bíróság és a gy.-i kir. törvényszék, mint rendes bíróság között az 1907 :LXI. t.-c. 7. §-a első bekezdésének 3. pontja alá tartozó hatásköri összeütközés esete merült fel. Az ekként felmerült hatásköri összeütközést a Hatásköri Bíróság a közigazgatási hatóság, végsőfokon a m. kir. Közigazgatási Bíróság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból: A 600/1927. P. M. számú rendelettel kibocsátott, a közadók kezeléséről szóló hivatalos utasítás (K. K. H. ő.) 86. §-ának 4. bekezdése értelmében a csődnyitás után esedékessé vált és a tömeget terhelő folyó közadókat, ideértve a csőd tartamának ideje alatt keletkezett jogügyletek után járó illetékeket is. mint rendes folyó kiadásokat, a tömeg jövedelméből lejárat szerint a tömeggondnok köteles fizetni. Az ugyanezen rendelethely 5. bekezdése szerint pedig nemfizetés esetében az említett követelések elsősorban a csődtömegből, másodsorban pedig a tömeggondnoktól közadók módjára hajtandók be abban az esetben, ha ez a tömeg jövedelméből a fizetést nem teljesíti akkor, amidőn az a tömeg jövedelméből teljesíthető lenne vagy teljesíthető lett volna. Ezek szerint a csődnyitás után esedékessé váló és a csődtömeget terhelő folyó közadókra nézve a m. kir. Kincstár, mint a csődtörvény (1881 . XVII. t.-c.) VI. fejezete 49. §-ának 3. pontja szerint tömegköltséget követelő tömeghitelező részéről a csődtömeggel, mint adóssal szemben — eltérően a csődtörvény 152. és 170. §-ának a nem közjogi jogviszonyból származó tömegtartozások és tömegköltségek érvényesítésére vonatkozó szabályaitól — közadók módjára való behajtásnak van helye, vagyis a be-