Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

88 Pénzügyi jog. 328. — Jóllehet a panaszos cég egyetlen okiratban két adósának egymástól független követeléseit engedményezte, a kincstár csak egyszer követelhet illetéket (a két követelés összege után), mert csak egy jogügylet jött létre. (Kb. 12.831/1935. P. sz. — M. K. LV. évf. 10.) 329. — Nem jogalap az illeték aránylagos törlésére az adásvételi szerződésnek a foganatba menetel (telekkönyvi átírás) után történt olyan értelmű részleges hatálytalanítása, amely szerint az eladó az eladott ingatlanoknak csak egy részét ruházza át, a vevő pedig az eredeti vételárnak erre a részre eső aránylagos részét fizeti meg. (Kb. 1650/1935. P. sz. — M. K. LV. évf. 15.) 330. — Az üzletszerzésre adott, illetőleg vállalt megbízás nem tartozik a kereskedő üzletének szorosan vett tárgyai közé s azért levélalakba foglalva sem feltételesen illetékmentes. (Kb. 1824/1935. P. sz. — M. K. LV. évf. 7.) 331. — Az az okirat, amelyben a vevő és eladó megegyeznek abban, hogy a korábban történt adásvételből fennálló vételárhátralékot a vevő kamatokkal együtt a kikötött határidőben fogja megfizetni: tartozáselismerés (kölcsönszerződés), s így ügyletújítás, amely az ill. díjj. 64. t. 2. pontja értelmében illetékköteles. (Kb. 12.630/1935. P. sz. — M. K. LIV. évf. 45.) 332. — A büntető eljárásokban benyújtott meghatalmazás — tekintet nélkül arra, hogy az eljárás illetékköteles-e, vagy sem — legkevesebb 2 P okirati 'illeték alá esik. (Kb. 23.101/1934. P. sz. — M. K. LIV. évf. 45.) 333. — A kir. közjegyző az általa készített végrendelet okirati illetékéért elsősorban felelős. (Kb. 18.539/1934. P. sz. — M. K. LIV. évf. 45.) 334. — Az adós a bankkal szemben kötelezte magát, hogy az engedélyezett váltóhitel mindenkori összege után a bank kívánságára váltót ad. Ez a hitelbiztosítéki okirat keretbiztosítéki jellege mellett bizonyít. De az adós az okiratban arra is feljogosította a bankot, hogy ez a követelését a biztosítéki okirat alapján is perelhesse, ami a tartozás fennállásának az okirat aláírásával való bizonyítását célozza, ennélfogva az okirat nem keretbiztosítékról, hanem kölcsönről kiállított okirat s aszerint illetékezendő. (Kb. 16.636/1934. P. sz. — M. K. LIV. évf. 45. ) 335. — A tulajdonelkülönítésről készült szerződésnek nem része az a vázrajz, amely nem volt a szerződéshez hozzáfűzve, hanem ahhoz csak mellékelve volt, ennélfogva az csak mellékleti illeték alá esik. (Kb. 14.602/1934. P. sz. — M. K. LIV. évf. 45.)