Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

84 Pénzügyi jog. delemadópótlék nem mérsékelhető. (1935. márc. 16. — Kb. 24.890/1934. P. — 1854. E. H. — Pod. 1935. évi 2—3. f. 48.) Társulati adó. 173. T. H. Ö. 2. §. — Az igazgatóság tagjainak sorából vá­lasztott ügyvezetőség elnökének és alelnökének havi fizetése tantiemadó alá esik. Kb- A vállalat azt sérelmezi, hogy a három tagból álló ügyvezetőség tagjainak, nevezetesen az ügyvezető elnöknek, alelnöknek és igazgatónak ebbeli — külön megbízáson alapuló — tevékenységéért juttatott rendes havi fizetések után tantiemadót róttak ki, annak ellenére, hogy több mint 10 év óta állandóan kereseti adót vetettek ki. Az ügyvezetők munkakörük ellátá­sáért tpp úgy felelősséggel tartoznak a közgyűlésnek és a vállalatnak, mint más vállalati alkalmazottak. Ügyvezetők hiányában más egyéneket kellene al­kalmazni ennek a (munkakörnek az ellátására. Az alapszabályok 22. §-a elő­írja, hogy ügyvezető elnökké és alelnökké H. megye alispánját, illetve fő­jegyzőjét kell megválasztani, ügyvezető igazgatóvá az államépítészeti hiva­tal vezetőjét választották meg. Az ügyvezetés ellátására más alkalmazottak nincsenek. Minthogy az ügyvezetők külön munkaköre lényegesen eltér a többi igazgatósági tagok munkakörétől, ennélfogva az ügyvezetők havi fize­tését sem lehet ugyanolyan elbírálás alá venni, mint az igazgatósági tagok jutalékát, végül hivatkozik e bíróságnak 11.394/P, 1916. számú elvi döntésére, amelynek alapján annak kimondását kéri, hogy az ügyvezetők 5105 P fize­tése kereseti adó alá tartozik. Az ügyvezető elnökre és alelnökre nézve a panasz alaptalan. A nem vitás tényállás szerint az igazgatóság tagjainak sorából válasz­tották meg az ügyvezetőség tagjait, akik továbbra is az igazgatóság tagjai maradtak. Az ügyvezetőség nem különálló szerve a vállalatnak, hanem egy része az igazgatóságnak. Bár az ügyvezető elnök és alelnök a vállalat érdekében nagyobb tevé­kenységet fejtettek ki, mint az igazgatóság többi tagjai és> ebbeli működé­sükre az igazgatóság irányítást gyakorolhatott, ámde ez a külön megbízatás és munkakör még sem teremtett szolgálati viszonyt az ügyvezető elnök, s alelnök és a vállalat között. Azt pedig a vállalat sem állítja, hogy szolgálati szerződés megkötése utján létesült volna szolgálati viszony. Minthogy a T. H. Ö. 2. §-a az adókötelezettség szempontjából nem tesz megkülönböztetést sem a javadalmazás megállapításának módja tekinte­tében, sem abban a tekintetben, hogy az igazgatóság tagjai a vállalat érde­kében kisebb, vagy nagyobb tevékenységet fejtenek-e ki, ennélfogva az ügy­vezetőség elnökének és alelnökének egész javadalmazása után jogosan vetet­ték ki a tantiemadót. Ennek jogosságát nem érinti az előző években követett eltérő gyakorlat. A panaszban említett elvi jelentőségű határozat pedig a vállalat védelmi álláspontjának nem a támogatására, hanem a megdöntésére alkalmas.

Next

/
Thumbnails
Contents