Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

Társulati adó. 173—180. Só Ellenben az ügyvezető igazgatónak a vállalathoz való jogviszonyát nem lehetett megállapítani, mert a tárgyalási iratok nem nyújtanak felvilágosítást az ügyvezető igazgató kijelölt munkakörére és tényleges működésére, továbbá arra nézve, hogy az ügyvezető igazgató ezt a tisztségét kitől, milyen módon — pl. szerződés, igazgatósági határozat útján — kapta, illetve milyen módon vállalta. Úgyszintén ismeretlenek az alapszabályok 26. §-ában említett társasági ügyrendnek az ügyvezető igazgató működését szabályozó rendelkezései. (1935. febr. 1. — 18.039/1934. P. — 1848. E. H. — Pod. 1935. évi 2—3 f. 39.) 174. T. H. Ö. 3. §. — Látszólagos nyereséget adómentesíteni csak akkor lehel, ha a vállalat a vagyontárgyon elért nyereséget az eladás évéről készített zárszámadásban kimutatta. (Kb. 5186/1932. P. — M. K. LII. évf. 41.) 175. T. H. Ö. 12, §. — A cégbíróság hozzájárulásával hatályon kívül helyezett zárszámadás alapján kivetett társulati adót törölni és azt az újonnan készített zárszámadás alapján újból kivetni kell (1935. márc. 2. — Kb. 930/1935. P. — 1849. E. H. — Pod. 1935. évi 2—3. f. 40.) 176. T. H. Ö. 13. §. 3- p. — A részvénykibocsátási és osztalékílleték a T. H. Ö. 13. §-ának 3. pontjához fűzött utasítás értelmében nem az üzemet terhelő illeték s így azt a mérlegszerű nyereséghez hozzá kell számítani, (Kb. 8813/1935. P. — M. K. LIV. évf. 26.) 177. T. H. Ö. 14. §. (1) bek. — Ha a vállalat értékcsökkenési alapja az ingyen háramló vagyon értékének a pótlására szolgál, akkor az értékcsökkenés mértékét nem a T. H. Ö. 14. §-a (1) bekezdésének 3., hanem annak 4. pontja szerint kell elbírálni. (Kb. 3987/1933. P. — M. K. LIII. évf. 41.) 178. T, H. Ö. 14. §. L bek. 1. p. — Ha a vállalat a nyugdíjalap létesítésének szükségességét nem bizonyítja, illetőleg, ha annak szüksége nem forog fenn, a társulati adó alapjának a meghatározásánál: a nyugdíjalap létesítésére fordított egész összeget a mérlegszerű nyereséghez hozzá kell számítani. (1936. ápr. 25. — Kb. 15.088/1934. P. — 1892. E. H. — Pod. 1936. évi 2. f. 16.) 179. T. H„ Ö, — A. részvénytársaság volt igazgatója részére fizetett kegydíjat, mert annak megfizetését a vállalat szerződésileg magára vállalta, nem lehet hozzáadni a mérlegszerű nyereséghez. (Kb. 8813/1935. P. — M. K. LIV. -évf. 26.) 180. T. H, Ö. — Az a körülmény, hogy az egyébként szabályszerűen vezetett s a könyvszakértő által az adóztatás céljára elfogadható könyvekben könyveléstechnikailag téves könyvelések fordulnak elő, nem ok a könyvek alapján való adóztatásnak a mellőzésére, mert a könyvelések tévedéseit figyelembevéve, az