Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

48 Közigazgatási jog. testületi tagokkal szemben tett összeférhetetlenségi bejelentés folytán keletkezett és az összeférhetetlenséget meg nem állapító határozatát. Az 18%: XXVI. t.-c. 17. és 19. §-ai értelmében a közigazgatási bíróság hatásköre a törvényes rendelkezéssel eléje utalt vitás kérdésekre terjed ki és a hatáskör kiterjesztésének nincsen helye. Sem az imént felhívott törvény, sem az 1929: XXX. t.-c-nek a megyei városi képviselőtestületi tagok összeférhetetlenségét szabályozó 97. §-a nem jelöli ki ennek a bíróságnak hatáskörét az említett összeférhetetlenség kérdésében keletkezett jogviták tekintetében. Az 1896. évi XXVI. t.-c. 29. §-a csak a rendezett tanácsú (megyei) városi tisztviselők rokonsági összeférhetetlenségi ügyeiben biztosítja a közigazgatási bíróság előtti eljárás léhetőségét; az 1929: XXX. t.-c. 97. §-ának (3) bekezdése, illetőleg az e jogszabályban felhívott 21. §. (8) bekezdése értelmében pedig az összeférhetetlenség kérdésében határozni hivatott 8 tagú küldöttség határozata jogorvoslattal meg nem támadható, — s ekként az utóbb felhívott jogszabályok a megyei városi képviselőtestületi tagok összeférhetetlensége ügyében keletkezett határozat ellen a további, s így a bírói eljárást is kizárják. Éppen ezért nem Lehet a tárgyalás alatt álló kérdésben a bíróság hatáskörét az 1896: XXVI. t.-c. 25. §-ának 3. pontja alapján, sem megállapítani, — jóllehet ennek a törvényhelynek értelmében a képviselőtestületi tagság megszűnése kérdésében előállott jogviták tekintetében a bíróságnak hatásköre van, s jóllehet az összeférhetetlenség esetleg a tagság megszűnését eredményezheti. Miután azonban az 1929: XXX. t.-c. 97. és 21. §-aiban 'foglalt rendelkezések a bírói eljárást kizárják, kétségtelen, hogy a bíróságnak az 1896: XXVI. t.-c. 25. §. 3. pontjában kijelölt hatásköre sem állapítható meg azokban az esetekben, amelyekben a tagság megszűnése összeférhetetlenség okából állhat elő. (1934. nov. 28. — Kb. 3912/1932. K. sz. — 1514. E. H. — Kod. 1936. évi 2. f. 41.) 23. 62.000/1926. B. M. sz. r. I. fej. — A községi alkalmazottakat, ha azok az általuk viselt állásnál alacsonyabb fizetéssel egybekötött állásban nyernek alkalmazást, csupán az új állással járó alacsonyabb fizetés illeti meg. Kb. Az iratokból megállapítható tényállás szerint, a panaszos, aki P.-n az 1925. évi január hó 8-tól mint helyettes, s ugyanezen év április hó 6-tól mint megválasztott községi adóügyi jegyző teljesített szolgálatot s már a IX-ik fizetési osztály 3-ik fokozatába tartozott, az 1931. évi május hó 5-től B.-ben mint helyettes községi segéd jegyző, majd mint megválasztott községi segédjegyző teljesít szolgálatot. A segédjegyzői szolgálata előtt az adóügyi jegyzői állásról írásbeli nyilatkozattal lemondott s ezt a lemondást a járási főszolgabíró elfogadta. A községi segédjegyzői állása után a panaszos részére Sz. vármegye alispánja az 1931. évi február hó 1-jei hatállyal a X-ik fizetési osztály 3-ik. fokozatának A. csoportja szerint járó illetményeket állapította meg.