Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

Községi (megyei városi) ügyek. 21—22. 47 A bíróság a saját hatáskörét ennek az ügynek elbírálására megállapította. A bíróság ugyanis úgy találta, hogy a m. kir. belügyminiszter előtt foganatba tett illetőségi ügy a jelen illetőségi üggyel nem azonos, mert míg a belügyminiszter előtt T. Z. illetősége és állampolgársága kérdésében folyik az eljárás, addig e helyütt néhai T. L., volt b.-i lakos vármegyei kezelőtiszt illetőségének megállapítása a tárgya az eljárásnak, Az utóbbi kérdés elbírálása pedig, mint a község és egyesek között íelmerült illetőségi vitás kérdés, amelybe a trianoni békeszerződéssel kapcsolatos illetőségi kérdés közvetlenül nem játszik bele, az 18%: XXVI. t.-c. 24. §-ának 1. pontja alapján a közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik, függetlenül attól, hogy a jelen ügyben hozandó határozat, mint esetleges praejudicum milyen kihatással lehet a belügyminiszter előtt folyamatban levő más illetőségi és állampolgársági ügyre. A bíróság mindazonáltal a benyújtott panaszok érdemi elbírálásába nem bocsátkozott, mert ezt kizárja az a körülmény, hogy a panaszosoknak panaszjoguk (aktorátusuk) nincsen. Néhai T. L. községi illetőségi ügye ugyanis, minthogy attól sem szegényellátási, sem egyéb a községet terhelő költségek viselése nem függ, nem közérdekű, hanem merőben magánérdekű ügy. Erre mutat az a körülmény is, hogy abban másodfokon nem a törvényhatósági kisgyűlés, hanem az alispán hivatott határozni. Már pedig a községi képviselőtestület tagjait még közérdekű ügyben is egyfelől csak a képviselőtestület határozata ellen illeti meg panaszjog, holott ezúttal az alispán végihatározatát támadták meg panasszal, másfelől magánérdekű ügyben csak a város képviselőtestületének egyeteme élhet panasszal. Minthogy ezzel szemben a jelen esetben a megyei város képviselőtestülete a vármegye alispánjának néhai T. L, illetőségét elismerő véghatározatát tudomásul vette anélkül, hogy azzal szemben panasszal kivánt volna élni, az egyes képviselőtestületi tagok által a közszemlére tétel ideje alatt benyújtott panaszokat aktorátus hiánya miatt érdemi tárgyalás nélkül hivatalból vissza kellett utasítani annál is inkább, mert a város képviselőtestületének az alispáni véghatározatot tudomásul vevő határozatát a panaszosok — a belügyminiszter elbírálása alá tartozó — ifellebbvitelilel meg sem támadták. (1936. márc. 3. — Kb. 1671/1936. K. sz. — 1526. E. H. — Kod. 1936. évi 2. f. 61.) 22. 1929: XXX, t.-c. 97. §. — Megyei városi képviselőtestületi tagok összeférhetetlensége kérdésélben támadt jogviták tekintetében a m. kir. közigazgatási bíróságnak nincs hatásköre. Kb. A panasz a vármegye törvényhatósági kisgyűlésének az ellen a határozata ellen irányul, amellyel a kisgyűlés a fellebbezés elutasítása mellett helybenhagyta R. megyei város képviselőtestületének Cz. M. városi képviselőtestületi tag részéről Sz. L., Sz. A., Cz. A. és N. A. városi képviselő-