Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)
42 Közigazgatási jog. iránt pedig a szavazatszedő küldöttségi elnökök által kijelölt bizalmi férfiak pártállás szerinti arányára nézve a törvényben semminő megkötöttség nincs. A felszólalásban felhozott egyéb állítólagos jogosulatlan befolyásolást és a titkosság megsértését, a megejtett vizsgálat eredménye alapján, már az igazolóválasztmány sem látta beigazoltnak, illetőleg a választás eredményére befolyással levőnek, s ezzel a megállapítással szemben a védiratban nincs felhozva semmi oly adat, amely valósága esetén az igazolóválasztmány e részbeni megállapításának a bíróság által is elfogadott helyes voltát megdöntené, vagy legalább is kétségessé tenné. Mindezeknél fogva a bíróság megállapította, hogy az igazolóválasztmány a választást a bizalmi férfiak alkalmazása körüli szabálytalanság okából, mint egyetlen érvénytelenségi ok alapján, kellő alap nélkül semmisítette meg. 2. Dr, Gy. I. panaszának azonban a bíróság nem adhatott helyet, a következő okokból: Az 1929: XXX. t.-c. 2. §-ának (4) bekezdése c) pontja akkép rendelkezik, hogy „aki a vármegye székhelyéül szolgáló törvényhatósági jogú városban lakik, mindkét törvényhatósági bizottságnak bármelyik jogcímen tagja lehet". Ez a törvényhely tehát a megyeszékhelyen lakást állítja fel a vármegye területén nem lakó egyén vármegyei törvényhatósági bizottsági taggá választhatása feltételéül, a törvény mint javaslat idevágó indokolása szerint a vármegye és a székhely-város érdekközösségére való tekintetből. Vagyis a törvényhatóság területén lakás választójogi, s egyúttal választihatóságí kellékét (1929: XXX. t.-c. 7. §. (1) és (3) bek.) a megyeszékhely-törvényhatóság területén lakás az illető vármegyei törvényhatóságra vonatkozóan pótolja. Az iratok közt levő 1932. évi május hó 6-án kelt államrendőrségi bejelentőhivatali értesítés szerint a panaszosnak bejelentett lakása D. városban nincs és nem is volt. Ezzel a panaszosnak az az állítása, hogy D.-ben lakása van, meg van cáfolva. Amennyiben tehát a panaszos időnkint D.-ben időzik is, ennek nem ott-lakás, hanem csupán látogatás jellege van. Az idézett törvény 7. §-ának (6) bekezdése szerint „az országgyűlési képviselőt abban a törvényhatóságban, amelyben választókerülete van, ha a 7. §. (3) bekezdésében meghatározott egyéb feltételek fennállanak, az összes választók akkor is megválaszthatják, ha nem lakik a törvényhatóság területén, sem ott községi adót nem fizet". Ez a rendelkezés, amely mint kivétel szorosan értelmezendő s amely kivételes rendelkezés, a törvény javaslatának idevonatkozó indokolása szerint csak annak a viszásságnak elkerülését célozza, hogy a megválasztott országgyűlési képviselő esetleg nem juthatna be annak a törvényhatóságnak törvényhatósági bizottságába, amelynek területén a választókerülete fekszik — nem szándékozott az országgyűlési képviselőnek még azt a további kedvezést is megadni, hogy a lakóhelye és a választókerülete törvényhatóságán felül még egy harmadik törvényihatóságban is bizottsági taggá legyen választható, amely törvényhatósághoz őt semmi kötelék sem fűzi. A szóban levő törvényes rendelkezés tehát lehetővé tette azt, hogy a
