Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

Törvényhatósági ügyek. 14. 41 nem felelt meg, valamint az sem, hogy egyes bizalmi férfiakat az elnökök a szavazás megkezdése után fogadtak el, illetve jelöltek ki. Itt megjegyzi a bíróság, hogy az a körülmény, hogy a szavazatszedó küldöttségi elnökök egyes bizalmiakat nem saját kezdeményezésükre, hanem a pártok (nem a jelenlevő választók!), illetve a választási elnök kérelmére jelöltek ki, nem minősíthető szabályellenességnek, mert az elnöki kijelölés az elnökök diszkréciós joga; arra pedig nincs adat, hogy a jelenlevő választók a törvényben biztosított kijelölési jogukkal éltek volna; így tehát a szavazatszedő küldöttségi elnökök a számukra másodsorban biztosított kijelölési joggal — természetesen a törvényben megszabott számú bizalmi férfi kijelölése erejéig — -élni jogosítva, sőt kötelezve voltak. A fentemlített szabálytalanságok azonban — a bíróság megítélése szerint — egymagukban még nem szolgálhatnak alapul a választás megsemmisítésére. Valamely szabálytalanság ugyanis kétféle esetben tekinthető érvénytelenségi oknak: a) ha oly természetű, hogy miatta a választás lényeges mozzanata hiányzik, vagy meghiúsult, úgy hogy emiatt a választás törvényes értelemben vett választásnak nem minősíthető (pl. a kijelölt szavazatszedő küldöttségi elnök és helyettese távolmarad s pótlásukról nincs gondoskodás); b) ha megállapítható, hogy a szabálytalanság a választás eredményére döntő befolyást gyakorolt vagy gyakorolhatott. A jelen esetben mindegyik szavazókörben ki voltak jelölve és működtek is bizalmíférfiak; a bizalmiférfiak alkalmazásának és működésének mozzanata tehát — amelynek teljes hiánya nyílván a választás érvénytelenítését feltétlenül, vagyis a választási eredményre való esetleges kihatásra való tekintet nélkül eredményező abszolút érvénytelenségi ok volna — a jelen esetben nem hiányzott. Viszont a bizalmi férfiaknak szabálytalanul történt kijelölése egymagában nem gyakorolhat döntő befolyást a választás eredményére; azt pedig a felszólalók nem is állítják s a megtámadott igazolóválasztmányi határozatban nincs adat arra, hogy a szabálytalanul kijelölt bizalmi férfiak oly cselekményeket követtek volna el, amelyek a többségi akarat érvényesülését meghiúsították, illetve befolyásolták volna. Úgyszintén nincs adat arra sem, hogy az V. szavazókörben az a körülmény, hogy csak három bizalmi férfi volt, a választás eredményére bármikép is befolyással lett volna. Egyáltalán a törvényhatósági bizottsági tagválasztásnál a bizalmi férfiak szerepének jelentősége meglehetősen alárendelt; minthogy az 1929: XXX. t.-c. 16. §-ának (6) bekezdése a szavazók személyazonosságának ellenőrzéséről is hatósági személyek bevonása útján gondoskodott, a bizalmi férfiak szerepe tisztán a megfigyelésre s az esetleges tiltakozásra szorítkozik s így számuk az előírthoz képest némileg nagyobb vagy kisebb is, ez a választási eredményre egymagában nincs befolyással. A védiratban felhozott az a körülmény pedig, hogy a szociáldemokrata pártállású bizalmi férfiak a párt jelvényének feltűzésével befolyásolták a választókat — eltekintve attól, hogy erre az állítólagos befolyásolásra nézve a vádirat beadója semminő konkrét adatot fel nem hozott — nem látszik alkalmasnak a választók befolyásolására. — Egyéb-