Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

30 Alkotmányjog. ha a választás eredményeként olyan képviselőt jelent ki megválasztottnak, akinek a választhatóságát kizáró tényről tudomást szerez. Minthogy pedig a V. T. 103, §-ánalk 1. bekezdésében foglak rendelkezés alkalmazásának előfeltétele az a körülmény, hogy a választás eredményének a választási elnök által való megállapítása törvényellenesen vagy helytelenül történt, az adott esetben ennek a feltételnek fennállását akkor sem Lehetne megállapítani, ha bizonyítottnak fogadtatnék el, hogy a megválasztott képviselő választhatóságát kizáró okokról a választási elnök tudott. Amennyiben tehát különösen is. a képviselő lényeges személyi tulajdonságaira vonatkozó adatok tekintetében állított megtévesztés a választhatóságot kizáró oknak lenne minősíthető, a választás eredményének megállapítását helytelennek vagy törvényellenesnek tekinteni nem lehet. A bíróság ezekből az okokból tehát csak a V. T. 103. §. 3. bekezdésére való hivatkozással előterjesztett, a választás egészben való érvénytelenségének megállapítására irányuló kérelemmel foglalkozott és a tárgyalás eredménye alapján az alábbiak szem előtt tartásával döntött. A megválasztott képviselő részéről a panaszirat alaki kellékeinek hiányára alapított kifogást elsősorban vizsgálva, a bíróság, már ismételten elfoglalt álláspontjához képest, a védelem részéről a panasziraton levő aláírások hitelesítésének állított szabálytalansága miatt emelt kifogás figyelembevételét mellőzte. A V. T. 109. !§-a értelmében ugyanis a bíróság a panaszt visszautasítani lévén köteles abban az esetiben, ha az az említett szakaszban megjelölt kellékekkel nem rendelkezik, hivatalból tartozik vizsgálni többek között azt, hogy a panaszlók a szabatos kérelem előterjesztésére, a megtámadási ok tüzetes megjelölésére és a panaszirat aláírására, illetőleg az aláírások megfelelő hitelesítésére vonatkozó törvényes kötelességüknek eleget tették-e vagy nem. A védelem viszont a törvény 111. §, 1. bekezdése szerint a panasz ellen csak a 106. §. alapján emelhet kifogást és a 115. §. 3. bekezdése értelmében is csak az említett szakasz alapján emelt kifogások alapossága esetén van helye a tárgyalás megnyitása után a panasz visszautasításának. A törvény tehát a védelemnek az alaki kifogások tekintetében érvényesíthető jogait korlátozni kívánta és így a védelem sem a vádiratban, sem a tárgyalás során nem emelhet olyan kifogásokat, amelyek nem a 106. §-ban, hanem a 107—108. §-okban foglalt alakszerűségekre vonatkoznak és pedig annak ellenére sem, hogy a törvény 106. és 107. §-ai között szoros összefüggés van. Nem pedig azért, mert a törvény 109, S-ának rendelkezésére való tekintettel a bíróság a panasiz törvényes kellékeinek hivatalból való vizsgálata alkalmával nem hagyhatja ugyan figyelmen kívül azt, vájjon a 107. §. rendelkezései betartattak-e vagy nem, de ez a körülmény nem zárja ki a törvény felhívott 111., illetőleg 115. §-aiban -kifejezésre jutott annak a nyilvánvaló célzatnak figyelembevételét,