Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

Képviselőválasztási ügyek. 3. 31 hogy a törvényhozó bizonyos, a bíróság által már elbírált alalki kellékeknek a tárgyalás során való újabb vizsgálatát megengedni nem akarta. Minthogy tehát a bíróság a V. T. 109. §-a alapján végzett előzetes vizsgálat során megállapította, hogy a panaszirat a törvény 106—108. §-aiban foglalt rendelkezéseknek megfelel 'és különösen is az aláírások hitelesítése az 1874: XXXV. t.-c. 70. §-ában foglaltaknak megfelelően történt, — amennyiben a hitelesítési záradékból kitűnőleg az azonossági tanuk az előírt számban alkalmaztattak, a most idézett törvény 72. 'j-ának d) pontjában foglalt rendelkezés pedig az eljárt azonossági tanukra nem vonatkoztatható azért, mert azok ügyleti tanuknak nem tekinthetők annak folytán, hogy az adott esetben nem valamely magánjogi értelemben vett jogügyletről, hanem a választókat illető törvényes megtámadási jog gyakorlásáról van szó, minthogy továbbá egyébként a panasz visszautasításának a V. T. 115. §. 3. bekezdésében megjelölt feltételei adva nincsenek: az ügy érdemi tárgyalása elrendelendő volt. III. Az ügy érdemében irányadó nem vitás, tényállás az, hogy a megtartott országgyűlési képviselőválasztás során a választási biztos K, K. M. 39 éves, műszaki tanácsos, b.-i lakosnak a N. E. pártállással képviselőjelöltül való ajánlását elfogadta és a B.-Zs. E,, N. R. párti jelöltre vonatkozó jelölés elfogadása után a két jelölt között szavazásnak lévén helye, a szavazás eredményeként országgyűlési képviselőnek a szavazatok általános többségével megválasztott K. K. M. jelentetett ki. A panaszlóknak a szóbeli tárgyaláson fenntartott előadása szerint a választás érvénytelen a V. T. 100. §. 1. bekezdéséneik 1. pontja rendelkezésénél fogva azért, mert a megválasztott képviselő a választás időpontjában nem volt megválasztható annak következtében, hogy a neve valójában Ka, M,, a K, M. név őt törvényszerűen nem illeti, ezen a néven szerzett választójoga tehát jogilag nem létezőnek tekintendő, de ezenfelül nem magyar állampolgár és így választói jogosultsága abban az esetben sem áll fenn, ha a névviselés joga sikerrel nem lenne kifogásolható, illetőleg a választói névjegyzékbe felvett egyénnel való azonossága egyébként kétségtelenül meg lenne állapítható. Az ismertetett megtámadási okok közül a bíróság elsősorban az állampolgárság vitatott kérdését vizsgálta. A V. T, 9. §-a értelmében az országgyűlési képviselővé választhatóság feltétele a választójog birtoka, országgyűlési képviselő-választójoga pedig a törvény 1. §-a szerint annak van, aki egyéb, itt nem részletezett, követelményeken felül, 10 éve magyar állampolgár. A magyar állampolgárság hiánya tehát kizárja a rválasztói jogosultságot és ennek folyományaként a választhatóságot is. Nem vitás már most, hogy K, M, az országgyűlési képviselőválasztók