Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)
24 Alkotmányjog. sok tekintetéiben a felek részéről tett bizonyítási indítványokat mellőzte, •9 minthogy a kifejtettek szerint a panasz visszautasításának a törvény 115. §. bekezdésében megjelölt feltételeit fennállóiknak nem találta: az ügy érdemi tárgyalását elrendelte. III. Az ügy érdemében a bíróság az iratokból megállapított, a felek között nem vitás következő tényállást fogadta el döntése alapjául: A választási biztos 1935. évi március hó 23. napján az ajánlások átvételérc rendelt időben, elismervény ellenében dr. N. I. ,független kisgazda" pártállással fellépett jelölt ajánlására vonatkozó és 7107 aláírással ellátott 93 darab ajánlási ívet vett át, a jelöltnek a jelöltség elfogadását tartalmazó, közjegyzőileg hitelesített nyilatkozata kapcsán. Az ajánlások átvizsgálása után hozta meg és közölte a választási biztos a 'jelölt ajánlatait benyújtókkal a panaszirathoz eredetben B) alatt csatolt, 1935. évi március' hó 29. napján kelt határozatát, mely szerint a jelölés elfogadását lényegileg azért tagadta meg, mert az ajánlók az idézett törvény 62. §. 20. bekezdésének b) pontjában megkívánt azt a körülményt, hogy a jelölt 1924. évi április hó 16. napja óta az ország területén belül él, vagy ha nem: a 4. §. 4. bekezdésének rendelkezése alá esik, nem igazolták, ez az igazolás pedig többé nem pótolható. A választási biztos e döntése következtében, mert továbbá megfelelő számú ajánló hiányában az ajánlásban szintén résztvett V. I. jelölt ajánlását sem fogadta el, érvényesen egyedül Uh. P. volt ajánlottnak tekinthető, akit a választási elnök 1935. évi március hó 31. napján az idézett törvény 65. i§-a rendelkezésének megfelelőleg megválasztott országgyűlési képviselőnek jelentett ki. A panaszlók előadása szerint a választási biztosnak ez az eljárása, illetőleg a fi; alatt csatolt mellékletben foglalt határozata az 1925: XXVI. t.-c. rendelkezéseit sérti annál inkább, mert a jelölés elfogadásának a határozatban megjelölt törvényes feltétele a választási biztos hivatalos és magántudomása szerint is megvolt, a szóbanlevő körülmény igazolása tehát szükségtelenné vált. Ez az állított szabálytalanság pedig a választás eredményét döntően befolyásolta, mert az ajánlásnak egyéb szempontból való vizsgálata mellőztetvén, a jelölés elfogadásának csupán a határozatban megjelölt okból történt megtagadása az adott körülmények között a szavazást lehetetlenné tette. A panasszal szemben a védelem álláspontja általánosságban az, hogy a választási biztos érintett eljárásának és határozata helyességének vizsgálata ennek az eljárásnak körébe, illetőleg a m. kir. közigazgatási bíróság hatáskörébe nem vonható, amint ezt a bíróság állandó gyakorlata is kizárja. Ezt meghaladólag pedig a védelem azt vitatta, hogy a választási biztos megtámadott döntése a törvény rendelkezésének megfelel, a panasz tehát ebből az okból is alaptalan. A bíróság elsősorban az elől említett általános kifogás alaposságát megvizsgálván, azt figyelembe vehetőnek nem találta a következő okokből:
