Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

Képviselőválasztási ügyek. 2. ül hető, amennyiben a 2. folyószám alatt megnevezett T. I. panaszlónak a névjegyzékben szereplő T. J. nevű választóval való azonossága meg nem állapítható, ennek következtében pedig az aláíró panaszjogát elismerni nem lehetett. 3. A IV. számú kimutatásban megnevezett panaszlók ellen azon az alapon emelt kifogás méltatása előtt, hogy az ajánlási íveikből kitűnőleg azok a megválasztott képviselő ajánlásában részt vettek, tehát őket a panasz joga meg nem illeti, a bíróság a panaszlók érvelésére (P. 1. jelű különirat) való tekintettel előrebocsátja a következőkben elfoglalt álláspontját: A törvény szövege nem ad alapot olyan következtetésre, mintha a 106. §-ban említett „ajánlók" kitétel csupán a 62. §. 8. bekezdésében meghatározott „ajánlókra", tehát azokra szorítkozik, akik az ajánlatot átnyújtják. Erre egymagában az a körülmény, hogy az idézett törvényhely az 1899: XV. t.-c. megfelelő rendelkezésével azonos, megnyugtató támpontul nem szolgálhat akkor, amidőn a törvény szó használata (62. §. 17., 21. bekezdés stb.) az ajánlók között egyébként különbséget nem tesz, sőt 64. §-ában azokról a „választókról" beszél, akik „az ajánlást átnyújtották". Ennek folytán — a bíróság állandó gyakorlatának megfelelően is — a törvény 106. §-ának rendelkezése szempontjából vizsgálandó az a körülmény, vájjon a panaszlók a megválasztott képviselő ajánlásában nem vettek-e részt akként, hogy az annak érdekében benyújtott ajánlási íveket aláírták. Az előzetes vizsgálat már ismertetett eredményét meghaladó mértékben azonban az erre nézve a szóbeli tárgyaláson a védirat tartalmával egyezően előadott kifogások figyelembevételét mellőzte a bíróság azért, mert az aláírások újabb összehasonlítása útján is megnyugtatókig megállapíthatónak találta, hogy a IV. sz. kimutatásban megnevezett panaszlók valódinak elfogadott, mert a községi elöljáróság által hitelesített aláírása eltér az ajánlási íveken látható aláírásoktól. Az e tekintetben ajánlott további bizonyítás elrendelését tehát ezért, mint szükségtelent, annál inkább mellőzhetőnek találta a bíróság, mert a választási iratokból kitűnő az a tény, hogy a választókerület 9568 választójával szemben 16205 aláírással ellátott ajánlási ív adatott be, okszerű következtetést enged arra a megállapításra, hogy az aláírások jelentékeny része nem az arra jogosított egyénektől származik és így a vizsgálat ismertetett eredményét megerősíti. 4. A VI. számú kimutatásban megjelölt panaszlók ellen lényegében szintén az aláírás hiányossága miatt emelt és a fentieken felül még méltatást igénylő kifogások közül a bíróság a 2. folyószám alatt szereplő B. T. P. panaszló figyelembevételét mellőzhetőnek abból az okból, hogy a panasziraton idegen kézzel írt B. betűvel történt megjelölés olvasható, nem találta, mert a fentiekben kifejtett álláspontja szerint az említett betű hiánya magában véve az aláíró azonosságát kétségessé nem teszi, ha — amit a védelem nem is állított — más hasonló nevű választóval való összetévesztésre ez a körülmény indokul nem szolgál. Az 5. folyószám alatt említett S. F. panaszlót illetőleg pedig a kifő-