Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

16 Alkotmányjog. Előrebocsátja még a bíróság, hogy a panaszlók közül ifj. Ny. I. és 303 társa a kitűzött szóbeli tárgyalás előtt 5948/1935. K. szám alatt beadott kérvényükben az idézett törvény 116. §-ára való hivatkozással bejelentették, hogy panaszukat visszavonják és az eljárás megszüntetését kérik. Minthogy azonban a felhívott törvényhely értelmében az eljárást csak abban az esetben kell megszüntetni, ha a panaszt a panaszlók többsége vonta vissza, és az említett rendelkezés szempontjából szükségtelen annak vizsgálata, vájjon a panaszlókat a panaszjog kétségtelenül megillette-e: az előterjesztett kérelemnek helyet adni nem lehetett, mert az előadottakból kitűnőleg a visszavonó nyilatkozatot tett panaszlók száma az összes panaszlók többségét nem éri el. A bíróság tehát az alábbiakban a választást védő képviselő részéről a panaszirat alaki kellékeinek hiányára vonatkozólag előterjesztett kifogásokkal foglalkozott. //. Etekintetben mindenekelőtt előrebocsátja a bíróság, hogy az idézett törvény 109. §-a értelmében a panaszt visszautasítani lévén köteles abban az esetben, ha az az említett §-ban megjelölt kellékekkel nem rendelkezik és ezért tárgyalásra alkalmatlan: hivatalból feladata vizsgálni többek között azt, hogy a panaszlók a szabatos kérelem előterjesztésére, a megtámadási ok tüzetes megjelölésére és a panaszirat aláírására, illetőleg az aláírások megfelelő hitelesítésére vonatkozó törvényes kötelességüknek eleget tettek-e vagy nem. A védelem a törvény 111. §. 1. bekezdése szerint viszont a panasz ellen csak a 106. i§. alapján emelhet kifogást és> a 115. §. 3. bekezdése értelmében is csak az említett §. alapján emelt kifogások alapossága esetén van helye a tárgyalás megnyitása után a panasz visszautasításának. Kétségtelen tehát, hogy a törvény a védelemnek az alaki kifogások tekintetében érvényesíthető jogait korlátozni kívánta és így a védelem sem a védiratban, sem a tárgyalás rendjén nem emelhet sikerrel olyan kifogásokat, amelyek nem a 106. i§., hanem a 107—108. szakaszokban foglalt alakszerűségekre vonatkoznak, és pedig annak ellenére sem, hogy a törvény 106. és 107. szakaszai között szoros összefüggés van. Nem pedig azért, mert a törvény 109. §-ának rendelkezésére való tekintettel a bíróság a panasz törvényes kellékeinek (hivatalból való vizsgálatánál nem hagyhatja ugyan ifigyeimen kívül azt, vájjon a 107. §. rendelkezései betartattak-e vagy nem, de ez a körülmény nem zárja ki a törvény felhívott 111., illetőleg 115. szakaszaiban kifejezésre jutott annak a nyilvánvaló célzatnak figyelembevételét, hogy a törvényhozó bizonyos, a bíróság által már elbírált alaki kellékeknek a tárgyalás során való újabb vizsgálatát megengedr* nem akarta. Ehhez képest a védelem részéről előterjesztett azok a kifogások, hogy a panaszirat az aláírások alkalmával nem volt összefűzve, hogy a hitelesítési záradékok szövege a hitelesítés' tényét törvényszerűen nem igazolja, de a hitelesítési záradékok kiállítása egyébként is szabálytalanul történt és tartalmuk a valóságot nem fedi, végül, hogy egyes esetekben az aláírás, illetőleg kézjeggyel történt ellátás nem megfelelő, — többé figyelembe nem