Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

Képviselőválasztási ügyek. 2. 17 vehetők, annak kiemelésével, hogy az esetlege® szabálytalanság, vagy tőrvénybe ütköző cselekmény vizsgálata ennek az eljárásnak keretein kívül esik. Ezzel szemben azonban a védelemnek az alaki kellékek hiányára vonatkozó egyéb kifogásait, amelyek kétségtelenül a törvény 106. §-ának rendelkezésére vannak alapítva, a bíróság az alábbiakban részletes vizsgálat alá vette annyiban, amennyiben azok a bíróság által a 109. §. értelmében végzett előzetes vizsgálat eredményéhez képest tárgytalanoknak nem mutatkoztak. A bíróság ugyanis a törvény 109. §-ának rendelkezéséhez képest történt előzetes vizsgálat során az alább megjelölt hiányokat maga is észlelte. A hiányok részletezése előtt a bíróság kiemeli azt, hogy a panaszirat I. példánya a ny.-i községi elöljáróság előtt az aláírás kezdőnapján lepecsételt fonállal összefűzött állapotban adatott be, hogy továbbá valamennyi hitelesítési záradék szövegéből kitűnőleg a panaszlók magát a panasziratot írták alá s ekként ebben a tekintetben a bíróságnak kétségre oka nem lehetett. A törvény 107. i§. 1. bekezdésében ifoglaltaknak megfelelően megkívánt hitelesítés az adott esetben a községi elöljáróság előtt történvén, annak folyítán, hogy ezt a hitelesítési törvény, vagy más jogszabály sem alaki, sem tartalmi tekintetben meghatározott alakhoz nem köti, és különben is a személyazonosság igazolását, a törvény a 106. i§-ához fűzött indokolás szerint, jiem kívánja meg: az a körülmény, hogy a hitelesítési záradékok nem tartalmazzák a panaszlók személyazonosságára vonatkozó adatokat, a hitelesítés érvénytelenségét nem vonja maga után. A záradék szövege nem enged ugyanis kétséget a tekintetben, hogy a hitelesítési záradék a panaszirat aláírása végett a községi elöljáróság előtt megjelent egyénekre vonatkozik, amennyiben a keltezés napja mellett a panasziratnak általuk az arra törvényesen jogosított hitelesítő közegek jelenlétében sajátkezűleg történt aláírását igazolja. Ugyanebből az okból nem mellőzte a bíróság azoknak a panaszlóknak figyelembevételét, akik a panasziratot a hitelesítő közegek előtt kézjegyükkel látták el, amit a záradékok kifejezetten igazolnak, mert az 1911: I. t.-c. 317. §-ának rendelkezése csak a magánokiratokra vonatkozik. Ez alapon tehát a panasz aláírói közül azokat, akiknek választójogát a választói névjegyzék csatolt hiteles kivonata kellően igazolja, illetőleg akiknek azonossága és aláírása tekintetében kétségre ok nem volt, emellett pedig panaszjogukat a törvény 106, §. 4. bekezdésében meghatározott valamely okból kizártnak tekinteni nem lehetett, panaszjoggal bíróknak kellett elfogadni. Ezzel szemben nem találta a bíróság a panaszjog szempontjából figyelembevehetőknek : a) a panasziratban 83—87. sorszám alatt szereplő lakosok aláírását, mert aláírásukat a ny.-i községi elöljáróság nem hitelesítette. b) (30 név) lakosok aláírását, mert a nevezettek választójoga a választói névjegyzék becsatolt hiteles kivonatával nem igazoltatott. c) A P. községben aláírók közül a panasziratban 10. sorszám alatt felDöntvénytár. 1936. 2