Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

14 Alkotmányjog. lésnek és a szavazásnak módját. Ebből arra lehet következtetni, hogy a törvény „választás" kifejezés alatt nemcsak a szavazást akarja érteni, amit a rendes szóhasználatban választásnak szoktak nevezni, hanem az egész választási eljárást a kitűzéstől a szavazás eredményének [kihirdetéséig. Ilykép tehát a 124. §-nak a választás érvénytelennek nyilvánítására vonatkozó rendelkezése nyilván az egész választási eljárásra vonatkozik. Ebből pedig okszerűleg következik, hogy az 1925: XXVI. t.-c. 124. §-a nem ad jogi lehetőséget arra, hogy a választásnak csak egyik része semmisíttessék meg, hanem érvénytelenségi ok esetén az egész választási eljárást kell érvénytelennek nyilvánítani. * Az 1925: XXVI. t.-c. 128. §-ának (5) bekezdése szerint, ha a választás a panasz alapján semmisíttetik meg, az eljárási költségeket a megválasztott képviselő viseli. Ezt a rendelkezést arra való tekintettel, hogy a 106. §. (3) bekezdése szerint a lajstromos szavazásos kerületeket illetőleg a panasz azok ellen a képviselők ellen intézendő, akik megválasztásának érvénytelenítését kérik s ennélfogva perbe vonandók a megválasztott pótképviselők is, — lajstromos választásos kerületekben történt választás ellen beadott panasz esetén akként kell alkalmazni, hogy az eljárási költség viselésére a perbe vont összes "képviselők és pótképvíselők egyetemlegesen kötelezendők. Az a körülmény pedig, hogy a perbe vont képviselők és pótképviselők egy része nem védekezett a panasszal szemben, csak azzal a jogkövetkezménnyel járhat, hogy ezek az eljárási költség ama részében, amely a választásit védő képviselőtársaik védekezése folytán merült fel, nem marasztalhatók. Ezért a bíróság a panasz beadásával és egy tárgyalási nappal felmerült költség viselésére az összes megválasztott képviselőket és pótképviselőket egyetemlegesen kötelezte, a választás védelme folytán felmerült további költség fizetésében pedig csak a választást védő képviselőket marasztalta, A panaszlók által az eljárási költség előzetes fedezésére letett összeg felhasználására szükség nem lévén, annak a panaszlók részére való visszautalását kellett elrendelni. (1935. szept. 30. — 6402/1935. K. sz. — 1500. E. H. — Kod. 1935. évi 3—4. f. 95.) 2. 1925: XXVI. t.-c. 106—108. §§. — 1. Az országgyűlési képviselőválasztások felett ítélkező m, kír. közigazgatási bíróság a panasziratnak az 1925: XXVI. t.-c. 107. és 108. §§-ban megjelölt alaki kellékeit hivatalból vizsgálja meg és a választást védők e kellékek tekintetében nem emelhetnek kifogásokat. — 2. A panasziraton levő névaláírások és a választók névjegyzékében látható nevek közötti apró eltérések, ha azok nyilvánvalóan elírási hibára vezethetők vissza, nem szolgálhatnak alapul arra, hoév az egyes panaszlók választójoga igazoltnak ne fogadtassák el. — 3. Az 1925: XXVI. t.-c. 106. §-ában említett „ajánlók" kitétel nem a törvény 62. §. (8.) bekezdésében meghatározott ajánlókat jelenti, hanem azokat, akik a megválasztott képviselő érdekében benyújtott ajánlási íveket aláírták. — 4. Az a körül-