Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

8 Alkotmányjog. iléniik, hogy megállapíttassék, vájjon egyes ajánlók neve nem lordul-e elő több párt ajánlási ívén, — nem minősíthető szabálytalanságnak. Az ajánlások elbírálására a törvény által előírt idő rövid volta ugyanis különösen a székesfővárosban, akol az ajánlások tízezreit kell ielülvizsgálni, indokolttá teszi minden olyan segédeszköz igénybevételét, amely a felülvizsgálatot megkönnyíti és meggyorsítja. Már pedig nem férhet kétség ahhoz, hogy kartotékok alapján gyorsabban lehet megállapítani, hogy valamely ajánló neve szerepel-e több párt ajánlási ívén, mint az ajánlási ívek átnézése alapj án. Természete® azonban, hogy az ajánlókról készített pártkartotékok felhasználása csupán annak kiderítésére szoirítkozhatik, hogy valamely ajánló neve előfordul-e más párt vagy pártok ajánlási ívein is, de már annak megállapítása, hogy ennek folytán az ajánlás érvénytelen-e, nem történhetik pusztán a kartotékok alapján. Köztudomású tény ugyanis, hogy az ajánlási ívekben nagy számban szoktak előfordulni nem a választóktól származó, hamis névaláírások, s így pusztán az a körülmény, hogy valamely választó neve több párt ajánlási ívén s ennek folytán több párt ajánlási kartotékjában szerepel, egymagában nem jelenti azt, hogy az illető választó valóban több párt ajánlásában vett részt és hogy ennélfogva ajánlása érvénytelen, mert senkit sem lehet megfosztani ajánlási jogától oly módon, hogy nevét jogosulatlanul más párt ajánlási ívére is ráírják. A jelen esetben azonban a választási bizottság jegyzőkönyvéből és mellékleteiből, amelyek szerint a választási bizottság valóban használt pártkartotékokat, nem tűnik ki sem az, hogy vájjon a választókról, vagy csak az ajánlókról készített kartotékok használtattak-e, sem pedig az, hogy a kartotékok felhasználása milyen célból történt és mire szorítkozott. Ily körülmények között tehát a bíróság a kartotékok felhasználásával kapcsolatban szabálytalanság elkövetését nem találta megállapíthatónak. ad 4) A választási bizottságnak törvényes kötelességét képezi a hozzá benyújtott ajánlások érvényességének megvizsgálása. Nincs joga tehát megkülönböztetést tenni kis és nagy pártok között és e szerint más-más eljárást követni az ajánlások felülvizsgálatánál. Ennek dacára azonban a bíróság nem bocsátkozott ama panaszosi állítás vizsgálatába, hogy a választási bizottság valóban vizsgálat nélkül fogadta-e el a nagy pártok ajánlását, mert a panaszosok magúik sem állítják, hogy az úgynevezett nagy pártoknak nem lett volna meg a kellő számú érvényes ajánlásuk és nem e miatt támadták meg a választás érvényességét. A panaszlókra nézve tehát abból, hogy a nagypártok ajánlási ivei átvizsgáltattak-e vagy sem, jogsérelem nem származhatott. ad 5) A panaszlók pártja által benyújtott 6868 alapajánlást a választási bizottság az általa felvett jegyzőkönyvben foglaltak szerint 1935. évi március 30-án este 8 órakor bírálta el. Az alkalommal dr. v. I. F. bizottsági tag azt az indítványt tette, hogy a Keresztény Ellenzék-Legitimista Néppárt 3362 ajánlás pótlásra utasíttassék. Ezzel szemben E. S. bizottsági tag azt javasolta, hogy az említett párt ajánlásait fogadja el a bizottság, mert ő azokat alapos átvizsgálás után kifogástalanoknak tartja. J. J.