Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

Képviselőválasztási ügyek. 1. 9 bizottsági tag, dr, v. L, dr. Cs. A, bizottsági tag pedig E. indítványához csatlakozván, elnöki döntéssel a bizottság dr. v. I. F, indítványát fogadta el. Eme döntés anélkül, hogy a bizottság határozatát kihirdette volna, a bizottság elnöke, dr. V. J. a jegyzőkönyv szerint P. H. és dr. B. J. pártmegbízottakat észrevételeik megtételére szólította íel s az észrevételek •előterjesztése után a bizottság tanácskozásra vonult vissza. E tanácskozáson — ugyancsak a bizottsági jegyzőkönyv szerint — E. és I. megismételték korábbi indítványukat, majd pedig dr. Cs. A. terjesztett elő oly értelmű javaslatot, amelyhez E, is csatlakozott utóbb, hogy a bizottság az I. által javasolt 3362 pótlást 500-ra mérsékelje. Eme javaslat folytán a bizottság „hosszas és beható" tárgyalás után korábbi határozatát módosította és 3362 helyett 1500-ban állapította meg a pótlandó ajánlások számát és az elnök ezt a határozatát hirdette ki a pártmegbizottalk előtt. A választási bizottságnak ez az eljárása kétségtelenül arra mutat, hogy a bizottság nem komoly és alapos vizsgálat után határozott, hanem nyilván feltevésekből és következtetésékből indult ki úgy az első, mint a második határozatának meghozatalánál. Komoly és alapos vizsgálat esetén ugyanis, amikor a megállapított tények határozzák meg az érvényes és érvénytelen ajánlások számát, nem lehet szó arról, hogy alkudozással állapítsa meg a bizottság, hogy mennyi ajánlást is kell tulajdonképpen pótolni. Hogy a választási bizottság, illetőleg annak többségének eljárása az alapajánlások elbírálásánál valóban komolytalan volt, bizonyítja dr. L, E. választási főbiztosnak a választási bizottság jegyzőkönyvébe (felvett nyilatkozata. A választási főbiztos ugyanis megállapította, hogy az ajánlásokban résztvevők jogosultsága nem volt egyénemként megnyugtató módon megállapítható s így nem lehetett kétséget kizáró módon megállapítani azt sem, hogy a pótlásra utasított pártok rendélkezmek-ie az ajánlásokhoz szükséges 5000 érvényes aláírással, ennek hiányában pedig az ajánlásokat nem lehetett volna visszautasítani. Nyilvánvaló ennélfogva, hogy a választási bizottság az alapajánlások elbírálásánál szabálytalanul járt el. ad 6) Az iratokból megállapítható, hogy a Keresztény Ellenzék-Legitimista Néppárt a választási bizottság által megállapított 1500 hiány pótlása céljából kellő időben 5840 ajánlást nyújtott be. A választási bizottsághoz segédmunkaerőként kirendelt fővárosi tisztviselők a benyújtott pótajánlásokat átvizsgálták és azokat +, — és betű jelekkel látták el. A bíróság a rövid úton beszerzett választói névjegyzék alapján meg állapította, hogy azok az ajánlók, akik a nélvjegyzékbe fel vannak véve + jellei, azok, akik a névjegyzékben nem szerepelnek, — jellel, azok pedig, akiknek neve más pártok ajánlási ívein is feltalálhatók, az illető párt nevének kezdőbetűjével vannak a pótajánlási íveken megjelölve. A vizsgálatot végző tisztviselők ugyanis E. W. R. és Sz. betűjeleket használtak. Az E. betű nyilván a Nemzeti Egység Pártját, amelyet Egységes Pártnak is szók-