Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

Képviselőválasztást ügyek. 1. 3 Kétségtelen, hogy az a)—c) pontokban ismertetett kifogások nem olyan alakiságokra vonatkoznak, amelyek az 1925: XXVI. t.-c. 106. §-ában vannak felsorolva. Ebből pedig okszerűleg következik, hogy ezeket a kifogásokat a választásvédők előterjeszteni nem is jogosultak. Az 1925: XXVI. t.-c. 11. §-ának (1.) bekezdése szerint ugyanis a választásvédök csak a 106. §. alapján, vagyis csak az e §-ban említett alaki kellékek hiánya miatt emelhetnek vádiratukban kifogást a panasszal szemben, de nem egyéb alaki kellék hiánya címén is. Megerősíti eme törvénymagyarázat helyességét a 115. §. (3.) bekezdése is, amely szerint a panasz a tárgyalás megnyitása után csak akkor utasítható vissza, ha az ellen a választásvédők a 106. i§. alapján emeltek alapos kifogást. Ezekből a rendelkezésekből nyilvánvaló, hogy a panasznak a 106. §-ban nem említett és a 107. és 108. §-okban szabályozott kellékeit a 109. §. szerint a bíróságnak a tárgyalás kitűzése előtt kell vizsgálnia s a tárgyalás kitűzése után abból az okból, hogy a panasz nem felel meg esetleg a 107, és 108. §-okban említett kellékek valamelyikének, a felek részéről kifogás nem emelhető. Ezért a bíróság az a)—c) pontokban említett alaki kifogások alapos, vagy alaptalan voltának vizsgálatába nem is bocsátkozott és azok figyelembevételét mellőzte. 4. A választásvédők abból az okból is kérték a panasz visszautasítását, hogy a szavazási rovató® ívekből kitűnőleg 250 panaszló leszavazott. Ezt a kérelmüket arra alapították, hogy az 1925: XXVI. t.-c. 106. §-ának (4.) bekezdése szerint a panasz joga nem illeti meg azokat, akik a megválasztott képviselőre szavaztak s< abból a körülményből, hogy a szavazásban résztvett valamennyi párt szerzett mandátumot, okszerűleg következik, hogy aki leszavazott, az szükségképen valamelyik megválasztott képviselőre adta le szavazatát. Ennélfogva a szavazásban résztvett 520 panaszlónak panaszjoga nem lehet. A bíróság azonban a választásvédőknek ezt az álláspontját nem találta elfogadhatónak a következő okokból: Az 1925: XXVI. t.-c. 106, i§-ának (4.) bekezdése szerint annak a választónak nincs panaszjoga, aki a „képviselőre" szavazott. Lajstromos szavazás esetén azonban a szavazás nem egy képviselőjelöltre, hanem a 76. '§. szerint a választásban résztvevő pártok jelöltjeinek nevét tartalmazó lajstromokra történik s nem egy, hanem több képviselő választatik ily módon. Abból a körülményből tehát, hogy a 106. §. (4.) bekezdése csak egyes számban beszél megválasztott képviselőről és nem megválasztott képviselőket említ, arra kell következtetni, hogy e bekezdésnek az a rendelkezése, amely megfosztja a panasz jogától azokat, akik a megválasztott képviselőre szavaztak, a több képviselőt titkosan választó lajstromos szavazásos kerületekre nem vonatkozik. Ennek a rendelkezésnek indoka ugyanis csak az, hogy a jó erkölcsökkel nehezen lenne összeegyeztethető, hogy az a választó is megtámadhassa a választást, aki a győzelmes pártra, illetve annak jelöltjére adta le szavazatát, mert hiszen ezzel a saját szavazatának érvényességét is megtámadná. Ez az indok azonban csak azokra az esetekre áll fenn, amikor kétségtelenül megállapítható, hogy melyik választó kire szavazott. Ez pedig csak a nyilt1*