Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

Közigazgatási Bíróság hatásköre. Általában. 429—430. Illetményügyek. 431. 159 Illetményügyek, 431. 1896: XXVI. t.-c. 83. §.; 1912: LXV. t.-c. 103. §. 3. bek. Bár az állami tisztviselőnek nyugalomba helyezése önállóan, vagyis a ténylegességi szolgálatba visszahelyezésre irányuló hatállyal a Közigazgatási Bíróság előtt nem panaszolható, ez a körülmény az illetmények megszüntetése kérdésében a Közigazgatási Bíróság eljárását époly kevéssé akadályozhatja, mint ahogyan a tisztviselőnek fegyelmi úton kimondott elbocsátása illetményeknek a Közigazgatási Bíróság előtti érvényesítését ki nem zárja. Hb. A Hatásköri Bíróság előrebocsátja, hogy a panaszos a m. kir. Közigazgatási Bírósághoz beadott panaszában csak azt a kérelmet terjesztette elő, mondja ki a Közigazgatási Bíróság, hogy öt az ideiglenes nyugalomba helyezésétől kezdődően — a nyugalomba helyezésének törvényellenessége folytán — a ténylegességi illetményei megilletik és kötelezze a m. kir. pénzügyminisztert a ténylegességi illetményeinek — a már kifizetett nyugdíj levonásával történő — utallványozására. Ehhez képest a m. kir. Közigazgatási Bíróságnak a hatáskörét megállapító végzése is csak ennek a panaszkérelemnek az elbírálására vonatkoztatható. Ennélfogva az 1907: LXI. t.-c. 7. §. első bekezdése 2. pontjának megfelelő pozitív hatásköri összeütközés esete a m. kir, Közigazgatási Bíróság és a m, kir. pénzügyminiszter között csupán abban a kérdésben merült fel, jogosan követelheti-e a panaszos — az ideiglenes nyugalomba helyezésétől (kezdődően — a ténylegességi illetményeit, míg a panaszos ideiglenes nyugalomba helyezésének önállóan, vagyis a ténylegességi szolgálatba visszahelyezésre irányuló hatállyal való hatálytalanítása tekintetében hatásköri összeütközés esiete nem forog fenni. A felmerült — részleges — hatásköri összeütközést a Hatásköri Bíróság a Közigazgatási Bíróság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból. Az állami tisztviselőknek a tényleges szolgálattal egybekötött illetményre támasztott igényéből eredő vitás kérdések elbírálását az 18%: XXVI. t.-c. 83. §-a és az azt kiegészítő, illetőleg módosító újabb törvényes intézkedések, így a 7000/1925. M. E. számú rendelet 134. pontja is a Közigazgatási Bíróság hatáskörébe utalják. Kétségtelen ugyan, hogy a jelen ügyben a panaszos illetmény iránti igénye jogosságának elbírálásánál a bíróságnak azt a kérdést is vizsgálnia kell, hogy a panaszos tényleges szolgálatának megszüntetése, vagyisi a panaszosnak a saját kérelme és a kérvényéhez csatölt orvosi bizonyítvány alapján ideiglenes nyugalomba helyezése a törvényes rendelkezések sérelmével történt-e vagy sem. Ez a körülmény azonban a Közigazgatási Bíróságnak a fentebb felhívott törvényes rendelkezéseken alapuló hatáskörét — az alább kifejtettek szerint — nem érinti.