Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

138 Hatásköri Bíróság határozatai. F. M. számú rendelet pedig a 47. §-ábam akként rendelkezik, hogy a m. kir állatorvost vágatási biztosi teendőiért vagy a községgel egyességileg megállapított átalányösszeg, vagy a község által szabályrendeletileg megállapított szemledíjak illetik meg. E szemledíjakat azonban nem a felektől közvetlenül, hanem havonként a község pénztárából veszi fel. A fenti rendelkezések szerint tehát a m. kir. állatorvos a községi húsvizsgálati teendők ellátására a m. kir. földmivelésügyí minisztertől csak engedélyt kap; a húsvizsgálati teendőknek a községben való ellátásához azonban a község részéről külön megbízatás vagy megállapodás szükséges és a szemledíjak megállapítása is vagy egyesség útján vagy pedig községi szabályrendelettel történik. Mindezekből pedig kétségtelen, hogy községi alkalmazottnak kell tekinteni — de csupán a községi húsvizsgálat körében — a m. kir. földmivelésügyí miniszter engedélye alapján arra vállalkozó m. kir. járási állatorvost is, akinek ez olyan külön megbízatása, amely az 1900: XVII. t.-c. 10. §-ának sj pontja értelmében állami tisztviselői állásával összefér. Ennek a jogi álláspontnak a helyességén nem változtat a 62.000/1926. B. M. sz. rendelet 1. §-ában foglalt fogalommeghatározás sem, mert az említett rendelet csupán az abban rendszeresített állásokkal egybekötött illetmények szempontjából, vagyis szűkebb értelemben írja körül a községi alkalmazott fogalmát, jelesül a helyes jogi minősítés szerint az a községi tisztviselőnek fogalomimeghatározását nyújtja, nem pedig a községi közalkalmazottakét általában, még ha „községi tisztviselőkről és egyéb alkalmazottakról" tesz is említést. Már pedig az 1896: XXVI. t.-c. 27. !§-ában említett „községi alkalmazottak" fogalmi köre ennél nyilvánvalóan tágabb, mert felöleli pl. a községi bába, községi tűzoltó, stb. fogalmát is, akiket a 62.0O0/1926. B. M. sz. rendelet a „községi tisztviselő és> egyéb alkalmazott" fogalmi köréből kizárt, jóllehet az utóbb felsoroltak épenúgy, mint a községi hús>vizsgáló, a községgel szintén közjogi jogviszonyban állanak. A Közigazgatási Bíróságról szóló 18%: XXVI. t.-c. 27. §-a — eltérően ugyané törvény 83. §-ána!k 1. pontjától, amely az állami tisztviselők hasonló igénye felől a hatáskör szempontjából megszorítólag intézkedik — a közigazgatási funkció végzésére hivatott községi alkalmazottaknak illetménye, — ellátása és részeltetéséből eredő igényeket egészen általánosságban,, tehát arra való tekintet nélkül utalja a Közigazgatási Bíróság hatáskörébe, hogy a járandóság jogszabályon, avagy kölcsönös megállapodáson alapul-e. (1928. Hb. 54. 1932. Hb. 64. és 1934. Hb. 95.) (1935. nov. 18. - 1935. Hb. 2.; 1935. dec. 16. — 1935. Hb. 78.) 413. 1907: LXL t.-c. 7. §. első bek. 1. p. — Valamely közigazgatási jogi jogviszony efcibeli jellegét a teljesítés tényével, nem veszíti el, vagyis a fizetés folytán magánjogi jogviszonnyá át nem változik. Következésképpen a közigazgatási jogi jogyszony alapján történt fizetés folytán támasztott visszakövetelési igénnyel (így a tartozatlan fizetésre, illetőleg jogalap nál-