Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

Rendes bíróság és közig, hatóság hatásköre polgári ügyekben. 137 Gazd. munkaszerződések. 410—411. Közszolg. jogviszony. 412. mint magánjogi alanynak magánalkalmazottja, mert a nem tisztviselő is lehet — a közszolgálati alkalmazásra vonatkozó egyéb előfeltételek különbeni fennforgása esetében — közszolgálati alkalmazott. A különös megbízatás fogalmi körébe kell vonni a szerződést is, hogyha az hatósági funkció ellátására irányul, mert egyrészt valamely megállapo­dásnak közjogi vagy magánjogi jellegét nem a megállapodásnak a magán­jogi terminológiában szokásos elnevezése, hanem az dönti el, hogy a meg­állapodásnak közjogi vagy magánjogi jogviszony-e a tárgya; másrészt, mert ha csak a szerződésben a magánjog szabályainak alkalmazása kifejezetten Tdkötve nincs, a közigazgatási teendőire való alkalmazás esetében a vélelem a szerződésnek közjogi természete mellett szól. így pl. a szerződésben olyan kikötések felvétele, amelyek — mint a felmondás és a fegyelmi eljárás nél­küli azonnali hatályú elbocsátás stb. — a magánjogi szolgálati jogviszony lellemvonásai, egymagában (implicite) a hatósági funkció ellátására való vállalkozást közjogi jellegétől nem fosztja meg. (1929. Hb. 3.) A most kifejtett jogi álláspont helyessége mellett szól eddigi bírói gyakorlatunk is, amely a közigazgatási funkciók végzésére közülettel nem kifejezetten a magánjog szabályainak kikötése mellett szerződött alkalma­zott jogviszonyát általában és minden irányban közjogi jellegűnek és az ab­ból származó vagyoni igényéket közigazgatási útra tartozóknak tekinti. így pl. a Semmítőszék 1870-ből származó 4370. számú határozatában (1. Téríy Gyula dr.: Hatásköri Jogszabályok és Hatásköri Határozatok Tára, I. kötet 335. 1.), kimondotta, hogy a m. kir. kincstárral kötött postamesteri szerző­dés megszüntetése közigazgatási útra tartozik. A Hatásköri Bíróságnak pe­dig 1911. Hb. 91. sz. határozatából következik, hogy községi állatorvosnak a község, mint vásártartó ellen' vásáron teljesített szakértői közreműködés díja iránti követelése a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, még ak­kor is, ha a díjazásra vonatkozólag a község és az alkalmazott között egyes­ségi megállapodás áll fenn. Hasonló jogi álláspont jut kifejezésre a Hatás­köri Bíróság 1927, Hb, 32. sz. határozatában: községi állatorvos részéről, és az 1928. Hb. 54. és 1934. Hb. 95. számú határozatban: m. kir. főállatorvos. részéről a községgel egyességileg kötött, illetve szabályrendeletben megálla­pított hússzemledíj iránt a község ellen, valamint az 1914. Hb. 62. és 1927. Hb. 26. számú határozatokban: autonóm orthodox izr. hitközség által szer­ződéssel alkalmazott rituális metsző részéről szolgálati járandóság iránt a hitközség ellen, végül az 1931, Hb. 2. számú határozatban szerződéses se­lyemtenyésztési felügyelő részéről az államkincstárral szemben illetmény és végkielégítés iránt támasztott követelés mikénti érvényesíthetése tekinte­tében. Az állatorvosi közszolgálat államosításáról szóló 1900: XVII. t.-c, 10. §-ának s) pontja értelmében a járási m. kir, állatorvos, a törvényhatóság elő­terjesztése alapján, a m, kir. földmivelésügyi miniszter által adott enge­déllyel és feltételek mellett teljesíti székhelyén © a székhelyéhez két kilo­méternél nem távolabb fekvő községben a vágatási szemlét és vezeti a vá­£atási lajstromot, A hivatkozott törvény végrehajtása tárgyában kibocsájtott 95.000/1900.

Next

/
Thumbnails
Contents