Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)
Ingatlan vagyonátruházási illeték. 238—239. 99 kezdése értelmében, ingatlanként illetékezendő; még pedig, mivel az örökhaszonbérleti jog a haszonélvezeti vagy használati szolgalomban rejlő jognál nagyobb erejű és tartalmú jog, s ennék értéke meghatározásánál a már ismételten felihívott törvénycikk 34. §-ában foglalt rendelkezéseket kell irányadóknak tekinteni s az ily alapon történő értékkiszámításmái az örökhaszonbérlet értékeként ugyanaz az összeg jelentkeznék, mint amit a törvényszerű legkisebb értékek megosztása folytán, a telekre eső érték-rész tenne ki. Minthogy az örökhaszonbérleti jog is az átruházás tárgya volt, ennék a jognak az értéke a törvényszerű legkisebb értékből nem jön levonásba, és így nem áll meg a panaszosoknak az az okfejtése, hogy a törvényszerű legkisebb érték alapulvételével történő illetékezéssel, a szerzett jognál több érték vonatott illeték alá. Ugyanis a haszonvétel értéke a vagyonértéknek huszadrésze, de az örökhasználatnál ezen évi haszonnak húszszorosa számítandó és így az örökhasználát értéke éppen annyi, mint amennyi volt a vagyonnak az értéke. Tekintettel azonban arra, hogy a törvényszerű legkisebb érték kiszámításában tévedés van, mert a 2980 pengőnyi házadóalap nyolcszorosa nem 25.840 P, hanem csak 23.840 P, a megfelelő helyesbítéssel, a rendelkező rész szerint kellett határozni. (1935. íebr. 27. — Kb. 10.677/1934. P. — 1860. E. H. — Pod. 1935. évi 2—3. f. 55.) 239. 1920: XXXIV. t.-c. 98. §. — Ha az adásvételi szerződésben a vevő magára vállalja annak az útburkolási járuléknak a megfizetését, amelyhez a községnek (városnak) joga az adásvételi szerződés megkötésének idejében már megnyílt, ennek az útburkolási járuléknak az összegét az ingatlan vagyonátruházási illeték alapjához hozzá kell számítani. Kb, Az útburkolási járulék olyan pénzszolgáltatás, amelyet az útburkolást végeztető közhatóság, az ingatlanok tulajdonosaira, a közterhek arányosabb megosztása céljából azért hárít át, mert az útburkolás vagyoni gyarapodást jelent az út mentén fekvő telkek tulajdonosainak. Az útburkolási járulék a rendes bíróságok gyakorlata szerint nem dologi terhe az ingatlannak s ennélfogva nem áll rája a dologi tehernek az a szabálya, hogy az egyes részletek az ingatlannak mindenkori tulajdonosát vagy birtokosát terhelik, ami azt hozná magával, hogy az ingatlan átruházásánál, hacsak az ellenkezőjét nem kötik ki, minden hátrálékos részletet a jogutód tartoznék megfizetni, hanem az útburkolási járulékot arra kell kivetni, aki a község (város) jogának megnyílása idejében az ingatlannak a tulajdonosa, tehát ez a járulék a munkálatokat végeztető községgel (várossal) szemben az útburkolás ellenértéke fejében keletkezett olyan tartozás, amelynél a kötelezettség alanyát az a körülmény határozza meg, hogy ki volt a község (város) jogának megnyílása idejében az ingatlannak a tulajdonosa. Ebből következik, hogy az ingatlan eladása esetén, az útburkolási járulék az eladó személyes tartozása marad az eladás, után is és nem száll át az ingatlannal együtt a vevőre, s ennélfogva a vevő csak szerződésbeli
