Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

80 Pénzügyi jog. ben alaposnak találta, mert a zárgondnok számadásai felett keletkezett eljárásban a felek egyike sem terjesztett elö pénzbeli vagy egyéb vagyoni szolgáltatás teljesítése iránt kérelmet, a kizárólag a számadás helyességének a megállapítása iránti eljárás tárgyának az értéke pedig az 1914. évi XLIIT. t.-c. 32. és 34. §-ainak rendelkezései értelmében összegszerűleg megbecsülhetetlennek tekintendő. Tévesen követelik tehát az illetéket a zárgondnokí számadás szerint a zárgondnok által megállapíttatni kért összeg, illetve a pertárgy értékéül 13.600 pengőben tévesen megjelölt érték alapján, mert az összegszerint meg nem becsülhető eljárás tárgya a járásbíróság előtti eljárásban az 57.900/ 1927. számú rendelet 6. §-a értelmében 1000 pengőnek veendő. Minthogy pedig 1000 pengő után 15 pengő határozati illeték jár, amely a felperest terheli, mert ugyanezen szakasz szerint ezt az illetéket bélyegben kell leróni, azt panaszosok mint akik kérelmére, az eljárás megindult, tartoztak volna az 1914. évi XLIII. t.-c. 51. §-a értelmében leróni, s azért annak megfizetésére panaszosokat kötelezni kellett. Egyebekben a panasz alaptalan, mert a szóban levő eljárásban hozott ítélet — tekintve, hogy annak mentességeire külön szabály felállítva nem lett — az 1914. évi XLIII. t.-c. 19. §-ában foglaltak értelmében illetékköteles. (1932. nov. 25. 14.100/1931. P. sz. — 1839. E. H. — Pod. 1934. évi 3. f. 47.) 209. 1914:XLIIL t.-c. 35. §. — Ha a keresetleszállítás a tárgyalási jegyzőkönyvbe nem foglaltatott, de tényleges megtörténtét igazolja az ítélet rendelkező része, az ítéleti illeték alapja a leszállított perérték. (Kb. 4269/1934. P. sz. — M. K. LII. évi 37.) 210. 1914: XLIII. t.-c. 36. §. — Amikor az ítélet (nem végítélet) tárgya a per tárgyának csupán egy eszmei hányada, ennek a határozatnak alapján az illeték kiszabása a végítélet után járó illeték kiszabásával együtt történik. A per tárgya vagyonátruházási szerződés érvénytelenítése, ingatlan birtokbaadása és elvont haszon megtérítése volt. (Kb. 15.001/1931. P, sz. — M. K. LTJI. évf. 12.) 211. 1914: XLIII, t.-c. 36. §. — Részítélet után, ha abban a perbíróság a perköltség tekintetében intézkedést nem tesz, az illetéket a pert befejező, illetőleg a költségekről intézkedő határozat után kell kivetni. (Kb. 12.023/1931. P. sz. — M. K. LIIL évf. 4.) 212. 1914: XLIII. t.-c. 36. §. — Ha a felperes két alperes ellen különböző összegek erejéig ugyan, de azonos jogalapon egy keresetet indít, az illeték alapja mindegyiknél az érdekelt ellen érvényesített összeg és nem a két kereset együttes összege. (Kb 1642/1932. P. sz. — M. K. LII. évf. 29—30.) 213. 1920: XXIV- t.-c. 40. §. 6. pont., 1914: XLIIL t.-c. 3. §. — Ha a cégbíróságtól a volt igazgatósági tag és nem a cég kérte