Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

Törvénykezési illeték 209—220. 81 az igazgatósági tagsági mivolt törlését, a beadvány az 1914: LXIII. t.-c. 3. §-a szerint (az- érték nem becsülhető meg) és nem az 1920: XXIV. t.-c. 40. §-ának 6. pontja szerint esik illeték alá. (Kb. 18.436/1932. P. sz. — M. K. LIII. évf. 3.) 214. 1914: XLHL t.-c. 55. §. — A viszontkereseti ítéleti illetéket, egyetemlegesség címén, a felperessel szemben nem lehet érvényesíteni akkor, ha a felperes részére a viszontkereset alapján értéket a bíróság nem ítélt meg. (Kb. 2401 1932. P. sz. — M. K. LII. évf. 44.) 215. 1914: XLIII. t.-c. 55. §. — Az a körülmény, hogy a megítélt értéket az egyetemleges fizetésre kötelezett pertárstól kapta meg a peres fél, az 1914: XLIII. t.-c. 55. §-ának 2. bekezdése szempontjából közömbös. (Kb. 9660 1932. P. sz. — M. K. LIII. évf. 17.) 216. 1914: XLIII. t.-c. 55. §. — Bérletfelmondás érvényességének kimondása iránt indított perben, minthogy valóságos értékmegállapítás nincsen, az ítéleti illetékre vonatkozó másodsorbani felelősséget alkalmazni nem lehet. (Kb. 9872,1932. P. sz. — M. K. LIII. évf. 17.) 217. 1914: XLIII. t.-c. 55. §. — Az ismeretlen helyen való tartózkodás egymagában nem bizonyíték a behajthatatlanságra (csak, ha nincs behajtható vagyon). (Kb. 16.662/1931. P. sz. -M. K. LIII. évf. 21.) 218. 1914: XLIII. t.-c. 55. §. 2. bek. — Ha a bérlet vagy haszonbérlet felmondása iránti perben a perbíróság a felmondást érvényesnek mondja ki és az alperest a perköltségben való marasztalás mellett a bérlet tárgyának átadására kötelezi, de a kiszabás útján készpénzben fizetendő és elsősorban az alperest terhelő határozati illetéket, vagyontalansága miatt tőle behajtani nem lehet, akkor a felperessel szemben az 1914: XLIII. t.-c. 55. §. 2-ik bekezdésén alapuló másodsorbani fizetési kötelezettséget lehet érvényesíteni. (Kb. 246. számú jogegységi megállapodás. — Pod. 1935. évi 1. f. 22.) 219. 1914: XLIII. t,-c. 56. §. — A kényszeregyezségi eljárásban az egyességi illetékért a hitelezők csak a saját követelésük erejéig tekinthetők érdekeltnek s ennek folytán csak ennek az érdekeltségnek arányában tehetők felelőssé. (Kb. 17.262/1931. P., 17.863/1931. P., 17.890/1931. P. sz. — M. K. LII. évf. 38.) 220. 1914: XLIII. t.-c. 61. §. — Ha a bíróság a mulasztási ítéletet nem hozhatta meg, mert az alperes a keresetet akkor még kézhez sem vette és a mulasztási ítéletet hatályon kívül helyezik, a határozati illetéket a kincstár nem követelheti. (Kb, 9001/1932. P. sz. — M. K. LIII. évf. 24.) Döntvénytár. 1935. 6