Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

76 Pénzügyi jog. hogy az illetéket beszedte volna, vagy az okiratot bemutatás végett záradékolás előtt nem adta ki, akkor az illeték fizetésére kötelezett terhére bírságot kiszabni nem lehet (Kb. 1035/1932. P. sz. — M. K. LIII. évf. 23.) Törvénykezési illeték. 192. 1914:XLIIL t.-c. 1. §. — Az 1925: VIII. t.-c. 4. §-ának hatálya alatt az előkészítő irat után bírósági engedély nélkül adott újabb irat nem az előkészítő irat, hanem a külön iratra megállapított illeték alá esik. (Kb. 14111/1932. P, sz. — M. K. LII, évf. 50.) 193. 1914: XLIIL t.-c. 1. §. — Ha a f elek által közösen kért elnapolás oka az egyik fél ellen történt csődnyitás volt és ezt jelentették be: akkor az illeték kiszabása az 1914: XLIII. t.-c. 1. §-ának 1. b) pontja és nem a 2. §. szerint történik. (Kb. 15504/ 1933. P. sz. — M. K. LIII. évf, 4.) 194. 1914: XLIIL t.-c. 1. §. — Az előleges bizonyítási eljárás során készült jegyzőkönyv, tekintet nélkül arra, hogy az előleges bizonyítás felvehető volt-e, az 1914: XLIII. t.-c. 1. §-a szerint esik illeték alá. (Kb. 15700/1932. P. sz. — M. K. LIII. évf. 4.) 195. 1914: XLIIL t.-c. 1. §. 1. b) — Árverési határnap beszüntetésének nem közlése miatt érvényesített költségmegállapítási kérvény az 1914: XLIII. t.-c. 1. §-ának 1. b) pontja szerint esik illeték alá. (Kb. 10.219/1931. P. sz. — M. K. LIII. évf. 15 ) 196. 1914: XLIIL t.-c. 1. §. 1. b. pont. — Cégbírósághoz nem a cég részéről, hanem a cégen kívül álló harmadik személy részéről történt bejelentés az 1914: XLIII. t.-c. 1. §. b) pontja szerint esik illeték alá. (Kb. 20367/1931. P. sz. — M. K. LII. évf. 38.) 197. 1914: XLIIL t.-c. 3. §., 1920: XXIV. t.-c. 40. §; — Ha az 1920: XXIV. t.-c. 40, §-ának 1—7. pontja alá nem eső kérelmet tartalmazó beadványt a cégbírósághoz — felhívásra vagy anélkül — nem a cég, amelynek ügyére a beadvány vonatkozik, hanem más nyújtja be, a beadvány az 1914: XLIII. t.-c. 3. §-ának utolsó bekezdése értelmében esik illeték alá. Kb. Az 1920: XXIV. t.-c. 40. §-ának 8. pontja arról rendelkezik, hogy a cégbírósághoz a szakasz 1—7. pontjában felsoroltakon kívül benyújtott mindennemű más beadvány után mennyi illetéket kell leróni. Ezt az alaprendelkezést elszigetelten szemlélve, minthogy, csupán általánosan mindennemű más beadványt említ, a beadvány tárgyát nem jelöli meg, sem beadvány alanyát — vagyis a benyújtót — nem említi, úgy lehetne érteni, hogy a körülírt tárgyban a cégbírósághoz benyújtott beadványokra általában kiterjed, bárki is a beadvány benyújtója,