Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)
Jöv. és vagyonadó 114—116. Társulati adó 117—123. 67 Ált. forgalmi adó 124—125. akkor létesíthet karbantartási tartalékot adómentesen, ha a vállalat az útépítési összeget, amelybe az ingyenes karbantartás is bele van kalkulálva, az adóévet megelőző évben a maga egészében kézhezvette. (Kb. 4620/1933. P. sz. — M. K. LIII. évf. 15.) 122. T. H. Ö. 14. §. (1) bek. — A társadalombiztosítási járulék fedezésére létesített tartalékalap adóköteles. (Kb. 6616/1932. P. sz. — M. K. LIII, évf. 16.) 123. 400/1927. P. M. sz., H. Ö. 15. §. 3. pont. — Fogyasztási szövetkezet tagjai hányad üzletrészeinek kiegészítésére fordított nyereségből származó vásárlási visszatérítés a társulati adó alól mentes, Kb. Panaszos azt kifogásolja, hogy a nyereségből a 'hányadüzletrészek kregészítésére adott vásárlási visszatérítést megadóztatták. A bíróság ezt a kifogást alaposnak találta. Az 1927. évi 400/P. M, számú H. Ö. 15. §-ának 3. pontja szerint fogyasztási szövetkezeteknél az üzleti feleslegből a tagoknak vásárlásaik arányában kifizetett nyereség visszatérítés adómentes. A levonás feltétele tehát az, hogy a nyereségvisszatérítés az üzleti feleslegből fizettessék ki és a vásárlás arányában. Az a körülmény, tehát, hogy a vásárlás arányában folyósított nyereség-visszatérítés készpénzben kifizettetik, vagy a vásárló tagok javára íratik, a levonáshoz való jogot nem érinti. A kedvezmény lényege az, hogy a nyereség-visszatérítést a tényleg vásárló tagok kapják vásárlásaik arányában és nem az üzletrészeik szerint, mert utóbbi esetben az osztalék jellegével bírna és mint ilyen adókötelessé válnék. A jelen esetben a nyereség-visszatérítés jóváírásának az alapja az volt, hogy az üzletrészek felértékelése folytán sok tagnál hányad-üzletrészek mutatkoztak és ezért a közgyűlés felhatalmazta az igazgatóságot arra, hogy a vásárlási visszatérítésből megfelelő összeget mindaddig a tagok üzletrészszámlája javára Írhasson, amíg a hányad-üzletrészek a teljes üzletrészek névértékét el nem érik, A hányad-üzletrészek kiegészítésére fordított vásárlási visszatérítések tehát a vásárló tagokat vásárlásaik arányában illetik meg az üzleti feleslegből és az a körülmény, hogy nem fizettetnek ki készpénzben, hanem a tagok számlája javára íratnak, azoknak adómentességét nem szüntetik meg, (1930, <okt. 8. — 12.460/1930. P. sz. — 1842. E. H. — Pod. 1934. évi 4. f. 53.) Általános forgalmi adó. 124. 1921: XXXIX. t.-c. 8, §., 130.000/1921. P. £11. rend. 8. §. — Üzleti berendezésnek és gépeknek bérbeadásából eredő bevétel általános forgalmi adó alá tartozik. (Kb. 6340/1931. P. sz — M. K. LII. évf. 37.) 125. 1921: XXXIX. t.-c. 29. §. — Szövetkezet által az üzleíév lezártát követő évben foganatosított vásárlási visszatérítés — 5*