Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

Házadó 92—103. Jövedelem- és vagyonadó 104—106. Ii3 vei sem bővítő emeletráépítést. (Kb. 6339,1930. P. sz. — M. K. LIII. évf. 19.) 103. 200/1927. P. M. sz. r. 12. §. (3) bek. — A háztulajdonos terhére kivetett házadó jogossága és helyessége ellen a házgondnok jogosult fellebbezéssel élni. Kb. A pénzügyigazgatóság a házgondnok által benyújtott felebbezést, annak érdemi elbírálásába nem bocsátkozva, a 200/1927. sz. P. M. rendelet 12. §-a 3. bekezdése alapján elutasította, helyesen visszautasította, mert azt nem a háztulajdonosok, hanem a házgondnok adta be, aki pedig, a megtámadott határozatban kifejezett álláspont szerint, sem fellebbezés, sem panasz beadására nem jogosult. Az kétségtelen, hogy a házgondnoknak panasz beadására nincs joga, mert ezt a jogot az 1896: XXVI. t.-c. 119. §-a értelmében a felek személyesen vagy ügyvédi képviselet által gyakorolhatják. Egyebekben azonban a határozat álláspontja nem helytálló. Mert sem az idézett 12. §-ban, sem pedig a jogorvoslatokat szabályozó 23. §-ban nincs tiltó vagy oly értelmű rendelkezés, amely a fellebbezésnek a házgondnok által beadását kizárná, mint a hogy ily kizárást jelent a panaszra nézve a fentebb idézett törvényhely. Az igaz, hogy a 12. §. 3. pontja a háztulajdonos kötelezettségeinek meghatalmazott útján való teljesítéséről szól a jogok említése nélkül és a 23, §. is a félről és az adózókról beszél, meghatalmazottról nem téve említést. Ez a szövegezés azonban a kötelezettségek és jogok éles elválasztását a meghatalmazott jogköre tekintetében nem indokolja, sőt az észszerűség következménye az, hogy aki a kötelezettségeit meghatalmazott útján teljesítheti, az a jogait is gyakorolhatja az említett módon. Ha a házgondnok, illetőleg meghatalmazott a rendkívül súlyos felelősséggel járó bevallás beadására jogkörrel bir és a fizetési meghagyás átvételére is jogosult, nem volna indokolt megtagadni tőle a fellebbezés beadásának a jogát. Ez a felfogás nyilvánul meg a 23. §-hoz fűzött utasítás 7. bekezdésében is, amely szerint a fellebbezés késedelmes beadását nem lehet igazolni abban az esetben, ha azt az adózónak a fellebbezés beadására jogosult megbízottja, aki a házat kezelte, beadhatta volna. (1933. febr. 3. — 14.332/1932. P. sz. — 1840. E. H. — Pod. 1934. évi 4. f. 51.) Jövedelem- és vagyonadó. 104. J. V. H. Ö. 5. §. (1) bek. — Postamester közszolgálati alkalmazottnak nem tekinthető s ezt a körülményt megadóztatásánál figyelembe kell venni. (Kb. 20515/1931. P. sz. — M. K. LIII. évf. 6.) 105. J. V. H. Ö. 11. §. — Ha a jövedelem becslés útján nyer megállapítást, a kárbíztosításí díjak nem képezhetik külön levonás tárgyát, (Kb. 22048/1930. P. sz. — M. K. LII. évf. 46.) 106. J. V. H. Ö. 11. §. — A ház kezelésével megbízott egyén, (a házgondnok) díjazása az adóköteles jövedelem megállapítás^ nál az épület nyers bevételéből levonandó kiadás. ár