Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

28 Közigazgatási jog. szony megszüntetése és az illetményigény elenyészése nem függ a szolgálatadó részéről külön és kifejezetten erre irányuló olyan jogcselekménytől, mint amilyen egyéb esetekben a szolgálat alól való felmentés. Ez az indoka annak, hogy a városi szabályrendelet 7. §-a a 9. §-ban kifejezésre jutó általános szabály mellett külön rendelkezik a választáson kibukott tisztviselők ellátásának mikéntjéről, — kimondván, hogy ezeknek a tisztviselőknek szolgálati ideje annak a hónapnak végéig számítandó, amely hónapban újból meg nem választattak. Ebből a rendelkezésből nemcsak az következik, hogy a választást követő hó első napjától kell az ellátást folyósítani, hanem önként értetődőleg az is, hogy ezen az időponton túl illetményre a tisztviselőnek akkor sincs igénye, ha az ellátás megállapításához és folyósításához szükséges eljárás ezen az időponton túl húzódna. Ezekből az okokból a bíróság a panaszos illetményigényét alaptalannak találta annál is inkább, mert az 1886: XXII. t.-c, 69. §-ának utolsóelőtti bekezdésében foglaltakból a bíróság megítélése szerint ugyancsak nem következik az, hogy a lejárt megbízatású és az utód hivatalbalépéséig az ügyeket ellátó tisztviselő ezért a működésért a tényleges szolgálattal egybekötött illetményekre tarthatna igényt. A felhívott törvényhely ugyanis sem abban nem tartalmaz rendelkezést, hogy a lejárt megbízatású tisztviselővel szemben emelt ez a követelmény a választás eredményével önmagától megszűnt szolgálati jogviszony tartamát az utód hívatalbalépéséig meghosszabbítaná; — sem pedig aziránt nem intézkedik, hogy a volt tisztviselő ezt a ténykedését a teljes illetmények ellenében volna köteles végezni. Miután pedig kifejezett rendelkezés nélkül a felhívott jogszabályból az általánosokkal ellenkezően illetményigény nem származható, — a panasz lelett a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (1934. ápril. 25. — 832/1934. K. sz. — 1483. E. H. — Kod. 1935. évi 2. f. 34.) 28. 1886; XXII. t.-c. 71. §. — 1. A községi tisztújításnál a már befejezett és eredményre vezetett szavazás tovább folytatásának nincs helye. 2. Annak, hogy egyes jelöltek a szavazás közben visszalépjenek, törvényes akadálya nincs. (Kivéve a községi bíróválasztásnál.) 3. Az a jelölt azonban, aki annak ellenére, hogy a leadott szavazatok általános többsége addig reá esett, a szavazás közben visszalép, komoly jelöltnek nem tekinthető. Ily esetben a választást semmisnek kell tekinteni. (1934. febr. 13. — 9338/1933. K. sz. — 1459. E. H. — Kod. 1934. évi 4. f. 101.) 29. 1886: XXII. t.-c. 79. §. — Ha a községi tisztújításnál tíz választó szavazást kíván anélkül, hogy megjelölnék, mely állás betöltésénél kívánják azt, akkor az összes napirenden levő állásbetöltéseknél névszerinti szavazást kell elrendelni. (1934. máj. 1. — Kb. 9233/1933. K. sz. — 1465. E. H. — Kod, 1934. 4. f, 114.) 30. 1925: XXVI. t.-c. 4. §.; 1929. XXX. t.-c. 41. §. — A választói jogosultság szempontjából a nyugalmazott közüzemi tiszt-/íselőknél is elegendő a bármily rövid ideig tartó helybenlakás.