Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

Törvényhatósági ügyek 18—19. 21 rületben a sorsolást mellőzte, s panaszában azt kéri, hogy a bíróság érvénytelenítse a sorsolást: — a bíróságnak a panaszt, hatásköre hiánya okából, annak érdemi elbírálása nélkül vissza kellett utasítania, s azt a magyar királyi belügyminiszterhez kellett áttennie. (1934. dec. 4. — 7556/1934. K. sz. — 1473. E. H. — Kod. 1935. évi 1. f. 13.) 18. 1929: XXX. t^c. 9. §. — E §. (4) bekezdésében foglalt ama rendelkezés, hogy a virilízmus szempontjából az alkalmazottak kereseti adóját is számításba kell venni — kizáróan arra az adóra vonatkozik, melyet az alkalmazott saját adóköteles keresete után fizet. (1934. jan. 16. — Kb. 8549/1933. K. sz. — 1450. E. H. — Kod. 1934. évi 3. f. 80.) 19. 1929: XXX. t.-c. 9., 11., 18. 21. §. — A törvényhatósági bizottsági tagok összeférhetetlensége, illetve a tagságnak ez ok miatti megszűnése körül felmerült vitás kérdések kívül esnek a közigazgatási bíróság hatáskörén. Kb. I. A panaszos P. vármegye főispánjánál M. F. és Ke. Gy. ellen — akik a panaszos szerint a vármegye törvényhatósági bizottságának tagjai — összeférhetetlenségi bejelentést tett. A vármegye igazoló választmánya megállapította, hogy M. F. törvényhatósági bizottsági tag akkor, amikor a panaszos által felhozott esetben U. város hatóságánál eljárt, még nem volt tagja a törvényhatósági bizottságnak. Ke. Gy. pedig nem tagja a törvényhatósági bizottságnak; ezért az igazoló választmány kimondotta, hogy a szóban levő összeférhetetlenségi bejelentést nem készíti elő tárgyalásra, nem terjeszti az összeférhetetlenségi bizottság elé, hanem azt visszautasítja. Ez ellen a határozat ellen a panaszos fellebbezésnek címzett panaszszál élt a közigazgatási bírósághoz s abban azt vitatta, hogy M, F. az 1929: XXX. t.-c. hatálybalépte után is eljárt egy ügyben, nevezetesen L. J. u.-i lakos honossága ügyében oly módon, hogy ezzel mint törvényhatósági bizottsági tag összeférhetetlen helyzetbe került, azt kéri, hogy a közigazgatási lííróság folytassa le a vizsgálatot és hozza meg a döntést. II. A m. kir. közigazgatási bíróság hatáskörét a törvényhatósági bizottsági tagsággal kapcsolatos kérdésekben jelenleg az 1929: XXX. t.-c. szabályozza. E szerint: közigazgatási bíróság előtti eljárásnak van helye a törvényhatósági választójogosultság (11. §.) a legtöbbadófizetők névjegyzéke t9. §.), a törvényhatósági bizottsági taggá választás (kiküldés) (18. §.) és a törvényhatósági bizottsági tagság megszűnése kérdéseiben (21. §.). A jelen esetben a bíróság hatásköre csupán az utoljára felhívott §, alapján állhatna fenn. — Azt kell tehát vizsgálni, vájjon a panasz tárgya, a közigazgatási bíróság részére az idézett 21. §-sal biztosított hatáskör keretébe esik-e. Ez a §. az igazoló választmánynak a törvényhatósági bizottsági tagság megszűnése kérdésében hozott határozata ellen ad bírói panaszjogot ([4] "bekezdés). Az igazoló választmány — amint ez a felhívott §. (2), (8) és (9) "bekezdései rendelkezéseiből kétségen kívül megállapítható — a tagságnak bármely okból való megszűnése kérdésében határoz, egvedül az összeférne-