Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)
Államszolgálati ügyek 3—6. 11 azonban az 1912. évi LXV. t.-c. alkotója az elvesztésnek, előtte ismert okait tartotta és tarthatta szem előtt. Ezeket az okokat az 1879. évi L. t.-c. 20. §-a sorolja fel. Az itt felsorolt mindegyik ok tényálladéka az, hogy a magyar állampolgárság elvesztésének előidézőjeként maga az érdekelt fél ténykedik vagyis a magyar állampolgárságot saját ténye folytán veszti el, akár elbocsátás, akár hatósági határozat, akár távollét, vagy törvényesítés vagy házasság esete forogjon is fenn. A törvényhozó ezekre az okokra, esetekre illetve az ezek tényálladékát tevő magatartásra gondolhatott. De nem gondolt arra, hogy utóbb a magyar nemzetre kényszerített ú.-n. békeszerződés rendelkezései az állampolgárság elvesztésének olyan okát is létesíti, amely szerint akaratnyilvánításuk, tudtuk nélkül és akaratuk ellenére szűnnek meg magyar állampolgárok lenni, annak dacára, hogy a magyar állam részére katonai szolgálatot é9 folytatólagosan állami szolgálatot teljesítenek. Az optálás szükségessége tekintetében a panaszos tévedésben is lehetett és e tekintetben mulasztás nemcsak őt, hanem felettes hatóságát is terheli. A panaszost mulasztás alól menti az is, hogy tudomásszerzés után, a viszszahonosítás iránt a lépéseket megtette. A panaszosra tehát, aki magyar állami szolgálatba felvétetett és abban meghagyatott szolgálatképtelenségéig anélkül, hogy a magyar állampolgárság visszaszerzésére utasították volna, az 1912. évi LXV. t. c. 6. §ának 1. pontja, a trianoni szerződés címén, — nem alkalmazható. (1933. márc. 22. — 3638 1930. K. sz. — 1445. E. H. — Kod. 1934. évi 3. f. 68.) 4. 1912: LXV. t.-c. 13. §. hatodik bek. — A „községi kisegítő munkaerő" minőségben a község alkalmazottjaként teljesített szolgálat ellátás szempontjából beszámít. (1933. dec. 7. — Kb. 193/1933. K. sz. — 1490. E. H. — Kod. 1935. évi 2. f. 50.) 5. 1912: LXV. t.-c. 18. §. első bek. 2. pont. — A MÁV. nyugdíjintézetének, vagy nyugbérpénztárának kötelékébe tartozó állásban teljesített szolgálati idő akkor is beszámít nyugdíj szempontjából a közalkalmazotti szolgálati időbe, ha az alkalmazott még nem volt tagja a nevezett nyugdíjintézetnek, vagy nyugbérpénztárnak. (1933. jan. 20. — Kb. 4224 1932. K. sz. — 1479. É. H. — Kod. 1935. évi 1. f. 24.) 6. 1912: LXV. t.-c. 31. §., 6000/1923. M. E. II. fej. 15. pont. — Ha az alkalmazott a tényleges szolgálat kötelékéből a nyugalombahelyezés előfeltételeinek fennállása nélkül, saját elhatározásából, amellett, hogy az akkor érvényben volt jogszabály szerint a nyugdíjigény megszerzéséhez megkívánt szolgálati idővel rendelkezett, kiválik és a nyugdíjigény fenntartását a miniszter szabályszerűen biztosította, a nyugdíjigényt (egyéb törvényes feltételek fennforgása esetén) megszerzettnek kell tekinteni még akkor is, ha az időközben hatályba lépett jogszabály állandó ellátásra való igény elnyeréséhez hosszabb szolgálati időt W%^->* mint amelyet az alkalmazott kiválásáig eltöltött. Oy"y~' >• ^ o ^ **