Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

10 Közigazgatási jog. Ennélfogva a belügyminiszteri határozat panasszal megtámadott eme rendelkezésének az 1907: LX. t.-c. 16. §-a értelmében való megsemmisítésére a törvényes alap, a m. kir. közigazgatási bíróság megítélése szerint, hiányozván, a bíróság a panasznak nem adhatott helyet. (1934. máj. 15. — 206/1934. K. sz. — 1463. E. H. — Kod. 1934. évi 4. f. 110.) Közigazgatási jog. Államszolgálati ügyek. 3. 1912: LXV. t*-c 6. §. 1. pont. — Az optálás elmulasztása nem fosztja meg okvetlenül az alkalmazottat a nyugdíjtól. Kb. I. Az iratokból megállapítható tényállás szerint, az 1893. évben Ó-R.-án (B. N. vármegyében) született Z. L, 1922. évi május 15-én, a nemzeti hadseregben eltöltött 2 év 10 hó 20 nap nyugdíjba beszámítható szolgálati idővel, mint karpaszomány viselésére jogosított őrmester a vámőrségi szolgálatba felvétetett és a vámőrség kötelékében állott 1930. évi januárius hó végéig, amikor a m. kir. pénzügyminiszter 1930. évi januárius 6-án 176385' 1930. szám alatt hozott határozatával a vámőrség kötelékéből, ellátás nélkül elbocsátotta. Az elbocsátó határozat közvetlen előzményéül, az 1929. évi augusztus 26-án megtartott felülvizsgálat eredménye szolgált, amely szerint a bizottság Z. L-t, a tényleges vámőr-szolgálat alatt, de nem a katonai szolgálat sajátosságánál fogva keletkezett betegség folytán, mindennemű vámőrszolgálatra alkalmatlannak találta — és nyugállományba helyezését javasolta. A magyar királyi pénzügyminiszter Z. I.-t —• határozat indokolása szerint az 1912. évi LXV. t.-c. 6. §-ának 1. pontja alapján ellátás (nyugdíj) nélkül azért bocsátotta el, mert a magyar állampolgárságát, a trianoni szerződés folytán elvesztette és a magyar állampolgárság fenntartására irányuló (optálás iránti) kérelmét kellő időben (1922. évi július 26-ig) előterjeszteni elmulasztotta. A panaszos a magyar királyi államkincstárt arra kéri kötelezni, hogy 1930. évi februárius 1-étől a szabályszerű nyugdíjilletményét fizesse ki, mert az optálás iránti kérvényét a m. kir. belügyminiszterhez 50495/1929. szám alatt benyújtotta, de ettől eltekintve, még ha külföldi állampolgár volna is, igénye fennáll, mert ténylegesen teljesítette a szolgálatot és nyugdíjjárulékot fizetett. Utóbb e bírósághoz 1933. februárius 18-án 1199. szám alatt benyújtott kérvényhez csatolt 37148/1932. III. számú belügyminiszteri határozattal a panaszos igazolta, hogy a magyar állam kötelékébe visszavétetett és igazolta a rávezetett záradékkal azt is, hogy az állampolgári esküt letette. II. A bíróság a panaszos igényét az 1912. évi LXV. t.-c. 6. §-ának 1. pontjában foglalt rendelkezés alapján elutasíthatónak nem találta. Az idézett törvényes rendelkezés szerint ellátásra nem tarthat igényt az, aki magyar állampolgárságát elvesztette. A rendelkezés az állampolgárság elvesztésének okai közt nem különböztet, tehát a nyugdíjigény elvesztése az állampolgárság elvesztésének bármely oka esetében beáll. Természetszerűleg