Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

Felsőházi tagválasztás. 1. 7 valónak bizonyulnának is és ha a rendes tag választáson közreműködő szavazatszedő küldöttségre vonatkoznának is: nem volna tényként megállapítható, hogy a szavazás titkossága megsértetett. Ad a). Az 1926: XXII. t.-c. 10. §-ának (1) bekezdése szerint a szavazás szavazólapokon, titkosan történik, Arra nézve, hogy a szavazólapok milyenek legyenek, a felhívott törvény semminő közelebbi rendelkezést nem tartalmaz. Nem ütközik tehát a törvénybe az, hogy a szavazólapokra, amelyek a szavazók rendelkezésére bocsáttatnak, esetleg nevek vannak rávezetve. De ilyen (névsoros) szavazólapoknak a szavazatszedő küldöttség asztalán való elhelyezése, s azoknak a szavazók részére bárki által való átadása, valamint az ilyen szavazó lappal való szavazás a jelen esetben nem minősíthető a titkosság megsértésének, mert a székesfőváros polgármesterének jelentése szerint bárminő írott vagy nyomtatott fehér lappal lehet szavazni, a szavazók szavazólapjaikat elzárt fülkében töltötték ki és ott borítékba zárva adták át a szavazatszedő küldöttség elnökének. Ezért azt, hogy az egyes szavazók a borítékba milyen szavazólapot tettek, s ha a szavazóhelyiségben kapott, esetleg névsort tartalmazó szavazólappal szavaztak is, azon tettek-e és minő változást: — senki sem láthatta. Ad b). A nevezett szavazatszedő küldöttségi tag magatartását — még ha az kifogás alá esik is — a titkosság megsértésének semmikép sem lehet minősíteni. De nem tekinthető az a szavazók titkos befolyásolásának sem, mert a panaszosok nem is állítják, hogy a nevezett a szavazók szabad akaratnyilvánítását korlátozta volna. 2. A panaszosok szerint dr. V. J. felsőházi póttag-jelölt volt és póttaggá a legtöbb szavazattal, tehát az első helyre meg is választatott; egyúttal azonban szavazatszedő küldöttségi elnök is volt. Már pedig — a panaszosok álláspontja szerint — a szavazatszedő küldöttség tagja nem lehet jelölt. Eltekintve attól, hogy a felsőházi tagválasztásnál a törvény jelölést sem ír elő, és így „jelölt "-rol sem lehet szó: nincs olyan jogszabály, amely szerint a szavazatszedő küldöttségi tagság a felsőház tagjává, vagy póttagjává választhatását kizárná. — Egyébiránt dr. V. J. felsőházi póttaggá történt megválasztatása — a fentiek szerint — a többi póttagokéval együtt megsemmisíttetett, a felsőház rendes tagválasztás törvényességét pedig az a körülmény, hogy az egyik szavazatszedő küldöttség elnöke felsőházi póttaggá megválasztatott, nem érinti. 3. Végül megjegyzi a bíróság, hogy az a körülmény, hogy B. T., az egyik megválasztott felsőházi rendes tag, hajlandónak nyilatkozott tagságáról a kisebbségben maradt dr. G. S. javára lemondani, ennek a választásnak a keretein kívül esvén, a választás szabályszerűségét nem érinti. Mindezeknél fogva a bíróság — a megsemmisítendő volt felsőházi póttagválasztáson túlmenőleg — a felsőházi (rendes) tagválasztás megsemmisítésére törvényes okot nem talált és ezért a panasz erre irányuló részének helyet adhatott. (1932. máj. 24. — 2915/1932. K. sz. — 1492. E. H. — Kod. 1935. évi 2. f. 53.)