Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)
6 Alkotmányjog. Az a mód, ahogyan a megtámadott választás is megtartatott, hogy t. u a szavazás a kétféle kategóriára párhuzamosan folyik s a szavazás időbeli elkülönítése csak abban nyilvánul meg, hogy a szavazó előbb a rendesmajd közvetlenül utána a póttagokra adja le szavazatát: a törvényhozó intenciójának nem felel meg. Ebben az esetben ugyanis nyilvánvaló, hogy a választás eredménye szempontjából teljesen közömbös, vájjon az egyes szavazók előbb szavaznak-e a rendes tagokra és azután, azonnal a póttagokra, vagy megfordítva. E szerint tehát a törvény szövegében az „előbb" és „azután" szavakkal megszabott időrendnek semmi jelentősége sem volna; az pedig a törvényhozóról fel sem tételezhető, hogy szándékát a rendelkezés szövegében kifejezésre juttatni nem bírta volna, s hogy a törvény világos szövege a törvényhozó szándékával ellentétes legyen. És különben is, ha a törvény szövege és a törvényhozó szándéka közt nyilvánvaló ellentét mutatkozik, a törvény szövege az irányadó, mert a törvény függetlenné válik megalkotásának körülményeitől. Ellenben annak, hogy a póttagokra a szavazás a rendes tagok választási eredményének ismeretében indul meg, van jelentősége a pótíagválasztis szempontjából: az t. i., hogy a választók a póttagválasztáskor oly egyénre is adhassák szavazatukat, kire már mint rendes tagra is leszavaztak, de az illető kisebbségben maradt. Nyilvánvaló tehát, hogy a választásnak ez az utóbbi módja felel meg a törvény helyes értelmének. Minthogy pedig ezek szerint a szóban levő esetben a póttagok választása a törvény rendelkezésének megsértésével történt és ez a szabálytalanság a póttagválasztás eredményére döntő befolyással lehetett; minthogy továbbá ez a szabálytalanság oly természetű, amely a póttagválasztás törvényes eredményének megállapítását kizárja: a bíróság a megtámadott póttagválasztást az 1926: XXII. t.-c. 38. §-ának (3) bekezdése alapján egész terjedelmében megsemmisítette. Ezzel szemben a rendes tagválasztásnak ebből a szabályellenességből kifolyólag leendő megsemmisítésére a bíróság törvényes alapot nem talált, mert a szóban levő szabályellenesség csak a póttagválasztás eredményét befolyásolhatta, ellenben a rendes tagok választásának eredményét nem érintette. III. 1. A panaszosok felhozzák továbbá, hogy a szavazás titkosságát megsértették azáltal, hogy a) a szavazatszedő küldöttség asztalán szavazólapok voltak elhelyezve, melyeknek tartama a szavazatszedő küldöttség előtt ismeretes volt s amelyből N. F. szavazatszedő küldöttségi tag és más meg nem nevezett egyének osztogattak a. szavazóknak; b) N. F. szavazatszedő küldöttségi tag sűrűn elhagyta a szavazóhelyiséget és odakint a választók között agitált. A bíróság ezekre a panaszbeli tényállításokra nézve a felajánlott bizonyítás elrendelését mellőzte, mert a felhozott állítások alapján, még ha