Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

Felsőházi tagválasztás. 1. 5 határozat-szerű aktusaként; következésképen ezekben az ügyekben a panasznak közvetlenül a közigazgatási bíróságnál való benyújtása szükségszerűen észszerű és helyes. Ugyanebből a szempontból helytálló az a törvényértelmezés is, hogy a nem közhatósági szervek, hanem az érdekképviseleti, élethivatási testületek részéről megejtett felsőházi tagválasztások ellen irányuló panaszok is a közigazgatási bíróságnál közvetlenül nyújtandók be; ellenben a közhatósági szervek által eszközölt felsőházi tagválasztások eseteiben, tehát a jelen esetben is, legfeljebb arról lehet szó, hogy — a bíróságnak ebben a speciális ügykörben, az 1929: XXX. t.-c. 55. §-a hatálya alatt is még mindig alkalmazható V. számú döntvénye értelmében — akár a bíróságnál közvetlenül, akár pedig az eljárt hatóságoknál benyújtott panasz egyaránt törvényes helyen beadottnak tekintendő. Minthogy pedig — a fentiek szerint — a jelen panasz a székesfőváros polgármesterénél, tehát megfelelő helyen, törvényes időben adatott be: azt abból az okból, hogy a közigazgatási bírósághoz a panaszbeadási törvényes idő eltelte után terjesztetett fel, elkésés címén visszautasítani nem lehetett. II. A panaszosok első sorban abból az okból kérik a szóban levő választásnak — még pedig mind a rendes-, mind a póttagok választásának — megsemmisítését, hogy a szavazás a rendes tagokra és a póttagokra elkülönítve, külön szavazatszedő küldöttségnél leadott, külön borítékba zárt, külön szavazólapokkal történt ugyan, ámde egy időben folyt a szavazás mind a íendes-, mind pedig a póttagokra. A választás tehát — a panaszosok szerint — kifejezetten ellentétben lévén az 1926: XXII. t.-c. 10. §-ának rendelkezésével, a maga egészében megsemmisítendő. Az említett törvény szóban levő 10. §-a akkép rendelkezik, hogy a felsőházi tagok választásánál ,,a szavazás előbb a rendes, azután külön a póttagokra történik". A törvény tehát nem rendeli el kifejezetten azt, hogy a póttagokra a szavazás csak akkor vegye kezdetét, amikor a rendes tagokra lefolytatott szavazás már befejeztetett s a rendes tagválasztás eredménye kihirdettetett. Mindazonáltal — a m. kir. közigazgatási bíróság megítélése szerint a törvény idézett rendelkezésének ez a helyes értelme. A törvénymagyarázatra vonatkozó elvek szerint ugyanis valamely vitára okot adó rendelkezés magyarázatánál arra az alapra kell helyezkedni, hogy a törvény szövegében minden szónak megvan a maga célja és jelentősége. Amikor tehát a szóban levő törvényhely kiemeli azt, hogy a szavazás előbb a rendes tagokra, azután külön a póttagokra történik: ezzel nyilvánvalóvá vált a törvényhozónak az a szándéka, hogy a szavazást a kétféle kategóriára nem csupán technikailag elkülönítve (külön szavazólapokkal), hanem ezen túlmenőleg: időrendben is elkülönítve óhajtotta megejteni, még pedig olyképen, hogy a póttagok választása a rendes tagokra történt (Szavazást" — tehát az egész szavazási aktust, nem pedig az egyes szavazó szavazatlapjának leadását — követőleg, ennek befejezése, tehát eredményének ismerete után vegye kezdetét.