Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

Magzatelhajtás. (Btk. 285. §.) 387.-389. 159 K. A kir. ítélőtábla ítélete ellen a kir. főügyész az ítélet felmentő része ellen, a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján, F. L-né T. E. vádlott pedig a II. Bn. 28. §-a alapján a büntetés enyhítése végett jelentett be semmisségi panaszt. A kir. főügyész panasza nem alapos. Nem mondható ugyanis helytelennek a felülvizsgálatnál is irányadó tényekből vont az a következtetés, hogy K. J.-né T. J. és T. M.-né T. E. nem voltak teherben, ennek hiányában pedig az idevonatkozóan vád alapjául szolgáló tett nem állapítja meg bűncselekmény tényálladékát, mert magzatelhajtás alanya csak teherben levő nő és harmadik személy is csak teherben levő nővel kapcsolatban, — elkövetési tárgya pedig csak élő méhmagzat lehet. Azért, mert K. J.-né T. J. és T. M.-né T. E. vádlottak magukat teherben levőknek gondolták és ők is, T. B.-né Sz. M. vádlott is ebben a feltevésben cselekedtek, a nevezettek cselekménye nem vált bűncselekménnyé, mert a jogilag védett érdek a magzatelhajtásnál a bűncselekmény tényálladéki eleméül szolgáló terhes állapothoz és illetve a méhmagzat sértetlenségéhez kapcsolódik, elkövetési tárgy hiányában pedig nincs megzavarva ez a jogi érdek és így nem lehet szó kísérletről sem. (1935. ápr. 24. — B. II. 774/1935.) 389. Btk. 286., 304., 305. §. — A Btk. 304. és 305. §-ai szerint minősülő súlyos testi sértés bűntettének elhatárolása a Btk. 286. §-ának első bekezdése szerint minősülő magzatelhajtás bűntettétől. K. A vádlott terhére tévedték az elsőfokú bíróságok, midőn a vádlott cselekményét a Btk. 301. §-ba ütköző, a Btk. 304. §. és a 305. §. szerint minősülő súlyos testi sértés bűntette helyett a Btk. 286. §-ba ütköző és e §. első bekezdése szerint minősülő magzatelhajtás bűntettével anyagi halmazatban álló, a Btk. 301. §-ba ütköző ési e §. harmadik tétele szerint minősülő könnyű testi sértés vétségének minősítették. A kir. ítélőtábla indokolása szerint a Btk. 305. §. szerint minősülő súlyos testi sértés bűntette csak akkor forog fenn, ha a tettes, akinek a sértett nő terhességéről tudomása van, elsősorban a terhes nő bántalmazására törékszik s egyben a méhmagzat elhajtását is akarja, ellenben a Btk. 286. §. 1. bekezdése szerint minősülő bűntettnél a tettes> szándéka kifejezetten a méhmagzat elhajtására irányul. Ez a felfogás téves, mert a Btk. 305. §. szerint minősülő súlyos testi sértés bűntetténél ép úgy, mint a Btk. 286. §. 1. bekezdése szerint minősülő magzatelhajtás bűntetténél a tettes szándéka a méhmagzat elhajtására kell, hogy irányuljon, de az alól, hogy az utóbbi bűntettnek, — a magzatelhajtásnak, — általánosan minden oly tevékenység lelhet elkövetési cselekedeta, mely elhajtásra alkalmas, — kivételt állapít meg a Btk. 305. §. szerint minősülő súlyos testi sértés bűntette, amely a szándékos magzatelhajtásnak a bántalmazás által okozott testi sértés útján való elkövetését bünteti. Minthogy pedig a megállapított tényállásból kétségtelen, hogy a vádlott sértett testének bántalmazását azzsal a szándékkal követte el, hogy az